Belföld

Karácsony Gergely: Hülyeség miatt nem tudok feljelentést tenni

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Újabb elemmel bővült a kormányközeli médiában indított cikksorozat, amely azt próbálja sulykolni, hogy Karácsony Gergely vezetésével a Városháza eladására vállalkoznának. Most, ahogy azt mi is megírtuk, ezúttal egy XXII. kerületi telek eladását lengette be egy Anonymus-maszkos férfi, Karácsonyék közölték, az egész folyamat Tarlós István idején indult. A sztori egy XXII. kerületi ipari ingatlan körül zajlik: a 7400 négyzetméteres, Nagytétényi úti telket a fővárosi önkormányzat a Grébics Ingatlan Zrt.-nek adta el 2020-ban 101,6 millió forintért. A cégnek utánanézett a Telex, és azt találta, hogy „a Grébics Ingatlan tulajdonosa Szabó Gergő István, akinek a neve egy Átlátszó-cikkben merül fel, mint aki egy Morando-bizniszben részt vevő cégben is benne volt. A Morando egy tőkealap-kezelő, amely a Jeremie-pénzeket szivattyúzta ki nagyüzemben, például Tombor Andráshoz köthető céghez” – írtuk korábban.

A kissé nehezen követhető történetre ma reagált Karácsony Gergely, aki elmondta: ezúttal már feljelentést se tesz, hiszen „hülyeség miatt nem tud feljelentést tenni”. Karácsony szerint ez a felvétel egy szánalmas próbálkozás a kormánypropaganda részéről. „Mert ha feltennék a Youtube-ra egy beszélgetést, amiben azt mondják, hogy Orbán Viktor marslakó, és kiszivárogtatnám, még nem bizonyítaná, hogy az is” – közölte a főpolgármester. Hozzátette: nyilván a fenti esetben sem indítana vizsgálatot, és nem látja, miért kéne vizsgálat most egy olyan felvétel alapján, amiben nem tudni, ki beszél, ráadásul valótlanságokat. „A fake news gyárban nyakukon maradt árukészletet próbálják most a valóságpiacon eladni” – illesztett rá a főpolgármester egy sajátos politikai allegóriát az esetre, majd még egyszer leszögezte: nincs szükség vizsgálatra.

A Népszava azt írja egy mai sajtótájékoztató nyomán, hogy Karácsony az Index korábbi, Városháza épületének eladásáról szóló cikke után azért fordult a nyomozóhatóságokhoz, mivel abban az esetben félő volt, hogy megtévesztésre használhatják a tőlük függetlenül kötött, általuk korábban nem is ismert ingatlanmegbízási szerződésben szereplő egyébként nem létező önkormányzati eladási szándékot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik