Igazi hungarikum a magyar oktatási rendszer, a világon nincs még egy ennyire szétzuhant és átláthatatlan oktatásfinanszírozási rendszer. Egy igazi közpolitikai rémálom – mondta a hvg.hu-nak Radó Péter oktatáskutató a az iskolarendszer finanszírozásáról. Ma a magyar közoktatásban hat párhuzamos, eltérő mértékben centralizált finanszírozási mechanizmus működik.
Ez pedig ahhoz vezet, hogy egyes iskolatípusok szipkázzák el a tanárokat a más módon finanszírozott iskoláktól. De amíg korábban a szakiskolákban, szakmunkásképzőkben, technikumokban tanítók örömmel fogadták el, ha megkereste őket egy gimnázium igazgatója, tanítson inkább ott, most fordított a helyzet: utóbbiakból áramlanak át pedagógusok a szakiskolák és felnőttképzést végző iskolák felé.
A hvg.hu beszélt is egy vidéki gimnázium igazgatójával, aki elmesélte, a technikumban ugyanaz a tanár 80-100 ezer forinttal többet kereshet. És ráadásul kevesebb órája is van. Nem csoda, hogy inkább azt választja. Az eset pedig nem egyedi.
Az állami gimnáziumokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma finanszírozza a tankerületi központokon keresztül, és egy gimnáziumban a pedagógusok bérét kizárólag a pedagógus-bértábla határozza meg, attól eltérni nem lehet. Ezzel szemben a technikumokat, szakközépiskolákat az Innovációs és Technológiai Minisztériumon finanszírozza a szakképzési centrumokon keresztül, és a szakképző iskolákban viszont van lehetőség akár egyéni béralkukra is, tavaly általános béremelést is kaptak a szakképzésben dolgozó pedagógusok, de e mellett az iskolavezetőknek van lehetősége teljesítményalapú differenciálásra is, és arra is, hogy magasabb bérrel csábítsák magukhoz a tanárokat, írja a lap.
A szakképzésben leginkább a szakoktatók és a fiatal pedagógusok bérét emelték meg. Előbbinek az az oka, hogy a versenyszférából odacsábítsák a munkaerőt. „Az ugyanakkor önmagában is elég nagy bérfeszültséget okoz a tanárok között, hogy például ma egy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező kőműves szakoktatóként nettó 300 ezer forintot kap, ami nagyjából egy egyetemi végzettséggel, 20 év gyakorlattal rendelkező gimnáziumi mestertanár bérével egyezik meg. Ha pedig egy nyelvtanárnak vagy valamely természettudományt tanító tanárnak választania kell, mondjuk egy kisvárosi gimnázium vagy ugyanott egy technikum között, akkor ma már legtöbbször nem számít a presztízs, az akár százezeres bérkülönbség miatt valószínűleg a technikumot választja.”
