Az Orbán-kormány által az ország legnagyobb korrupciós botrányának kikiáltott, az Alstom metrókocsik beszerzéséhez kapcsolódó vesztegetési ügy monstre tárgyalássorozata több mint egy éve kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, de nem úgy fest, hogy drámai kifejlet felé tartana. Jellemző, hogy az ügyészség által megajánlott legsúlyosabb büntetési tétel, amint arról a tavalyi előkészítő tárgyalásról tudósítottunk, egy év négy hónap szabadságvesztés volt, három évre felfüggesztve.
Pedig a vádiratban összesen 8,4 millió euró (2,5 milliárd forint) kenőpénz kifizetése szerepel: tanácsadókon keresztül, „valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával”, „rendkívüli üzleti költség” néven elszámolt vesztegetési pénz útján biztosították e szerint, hogy a metrókocsik beszerzésére kiírt közbeszerzésen az Alstom-konzorcium fusson be.
Az Alstom kiterjedt céghálója okán több országban másfél évtizedig folyt a nyomozás, köztük talán a legmélyebben Nagy-Britanniában foglalkoztak az üggyel.
A sok éve és több országban folyó nyomozások során tanácsadókat, offshore cégeket találtak, nyomon tudták követni a fiktív tanácsadásokért leszámlázott pénzek útját, még azt is kiderítették, ki vett fel készpénzt egy gyanús szlovákiai bankszámláról, ám nem sikerült megtalálni a pénzek végállomását, a hatóságoknak nem sikerült kideríteni, kiket, milyen állami alkalmazottakat vesztegettek meg, illetve mely párthoz vagy pártokhoz gurulhattak a vesztegetési pénzekből.
A legújabb fejlemény, hogy a Fővárosi Törvényszék december elején úgy döntött, megszünteti a büntetőeljárást az ügy egyik főszereplőjével, az ötödrendű vádlott T. G.-vel szemben. Az izraeli tartózkodási helyet, kézbesítési címként pedig a svájci-olasz határon fekvő Luganót megadó férfival szemben a vád bűnsegédként elkövetett, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette volt.
A végzés értelmezéséhez vissza kell menni 2005 júniusáig. A BKV akkor írt ki tendert a felújított M2 és az új M4 vonal metrókocsijainak beszerzésére. Az Alstom konzorciumban a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt.-vel pályázott. Az Alstom tanácsadók hadával dolgozott, eddig a pontig a vádiratban a Medgyessy Péter volt miniszterelnök által alapított AssistConsult Tanácsadó Kft., valamint a Honfran Kft. neve bukkant fel mint amelyek segítették az Alstomot.
Amikor az ártárgyalás után világossá vált, hogy van jobb ajánlat az Alstoménál, és „győzelmük valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával kizárólag vesztegetés útján biztosítható”, további tanácsadó bevonása vetődött fel. Ezen a ponton a vád szerint az egyik leányvállalatnál, az Alstom S.A.-nál megjelent egy „rendkívüli üzleti költségekre” szánt keret, ami a várható teljes szerződéses ár 3 százalékára rúgott. Az ügyészség szerint ez volt a vesztegetésre fordított pénz, amit költségként leírhatott a francia cég.
Ekkoriban lépett színre a két új tanácsadó cég, az osztrák EuroContact Public Affairs GmbH, illetve a dán Hansen Consulting ApS. Az előbbi ügyvezetője A. Z. volt, az utóbbi pedig az apósa, T. G. érdekeltségében állt akkoriban. Az Alstom a tanácsadókkal 2006. június 8-án megkötötte a szerződést, amelyben 2 százalék + 500 ezer euró szerepelt.
A pénz 2006 szeptembere és 2007 júniusa között két részletben érkezett meg az Alstomtól: az EuroContactnak 2,061 millió, majd 229 ezer eurót utaltak, a Hansen ApS-nek pedig 4,573 millió, majd 508 ezer euróról állítottak ki számlát. A bécsi székhelyű EuroContact a számlájára beérkezett 2,29 millió euróból 2,179 milliót átutalt (az EuroContact Hungary Kft. közbeiktatásával) a Hansennek.
Mint jeleztük, a vád szerinti vesztegetés passzív elkövetőit nem sikerült kideríteni, de a hatóságok úgy tudják, hozzájuk a pénz eljuttatását T. G. vállalta, és a Hansentől érkező pénz 98,5 százalékát érdekeltségéhez, a Seychelles szigeteken bejegyzett Barrow’s Enterprices Ltd.-nek utalták alvállalkozói szerződés alapján. Más ügyletekből származó pénzekkel együtt összesen 17,895 millió eurót utaltak át 2007 és 2010 között a Barrow’s Szlovákiában vezetett bankszámláira. Ebből több részletben összesen 7,3 millió eurót vettek fel készpénzben, és ismeretlen célszemély(ek)nek továbbították a vád szerinti kenőpénzt – derül ki a bírósági végzés összegzéséből.
A legtöbb kenőpénz közvetítésével hírbe hozott Hansen hátteréről korábban megírtuk, hogy egy időben a Defap pénzügyi holdingtársaság volt a tulajdonosa. A Defap befektetett a magyarországi médiába is, a Fellegi Tamás (volt fejlesztési miniszter) által gründolt Infocenter.hu Média Zrt.-be rögvest az alapítás után, és finanszírozta a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását.
T. G. szerepével korábban két ország hatóságai is foglalkoztak. A brit Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (Serious Fraud Office – SFO) 2011-ben jogsegélykérelemmel fordult az osztrák korrupcióellenes ügyészséghez. Az SFO azt gyanította, hogy A. Z. és T. G. 2005-től kenőpénzeket juttatott magyar hivatalos személyekhez, esetleg pártokhoz az Alstom győzelmét elősegítendő a metrótenderen. Az osztrák hatóságok azonban háromévnyi nyomozás után sem találtak megfelelő bizonyítékot, így 2014-ben jogerősen megszüntették az eljárást.
Most a Fővárosi Bíróság is ezt tette. Nem azért, mert szerintük is alaptalannak bizonyult a gyanú, hanem a titokzatosan hangzó „ne bis in idem” alapján, ami a kétszeres eljárás tilalmát jelenti, vagyis azt, hogy
A férfit ugyan gyanúsítottként nem hallgatta meg az osztrák hatóság, a magyar bíróság azonban ezzel együtt úgy ítélte meg, hogy a társhatóságok alaposan kivizsgálták az ügyet, mielőtt bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást.
A bécsi bíróság egyébként tavaly áprilisban azt is megállapította, hogy a vád szerinti vesztegetés büntette legkésőbb 2015-ben elévült, ezért vesztegetés bűntette miatt nem folytatható T. G. ellen nyomozati eljárás.
