Rohanó világunk mai fiataljai két, egymással látszólag összefüggő esemény láttán ritkán jutnak arra a következtetésre, hogy a két esemény mégsem függ össze egymással, csupán egymás melletti, igaz, egymásra is ható véletlenek. Valójában fogalmunk sincs, hogy Szájer József botránya és az európai uniós vétóügy ténylegesen összefüggenek-e egymással, vagy csupán hatással vannak egymásra.
Annyi biztos, hogy az elmúlt pár hónapban Magyarország belpolitikája tényleg Brüsszelbe költözött. Ez lehetne akár komoly uniós siker is, hiszen valahol mindig az volt a cél, hogy a tagállamok állampolgárai valóban figyeljenek az uniós politikára. Máshonnan nézve viszont a magyar ellenzék csúfos kudarca, hogy valódi politikai harc Magyarországon belül már jó ideje nincs, ezért a belpolitikai csatákat is európai szinten próbálják megvívni.
A két nagy, uniós szintű eseményünk egyikére előre lehetett számítani. Már korábban megírtuk, hogy forró ősz vár Orbánra Brüsszelben, mert annyira feltorlódtak a Magyarországgal kapcsolatos uniós harcok az EU központjában.
A másikat, hogy az „ezeréves magyar alkotmány” szövegezője droggal a táskájában, hiányos öltözetben, vérző kézzel menekül a rendőrök elől egy illegálisan megtartott csoportszexbuliból – nem vártuk.
Azt tudjuk, hogy a vétó ügyének milyen hatása van Szájer József botrányára. Szájer volt a Fidesz talán legfontosabb embere Brüsszelben, a korai harcokat még ő vívta a parlamenttel, és a szóváltások minőségén is meglátszik, hogy ezeket mostanra Deutsch Tamás vette át tőle, hiszen mára a háttérben meghozott alkuktól a nyílt gestapózásig jutottunk.
Egy ennyire turbulens időszakban Magyarországon nehéz másra gondolni Szájer botránya után, mint hogy ez valamilyen módon a vétó következménye. Mégis érdemes másra is gondolni, hiszen simán lehet csupán véletlen. Sőt, ha valaki a politikát nem nagy összeesküvések sorozataként, hanem a bénaság, a hozzá nem értés és a véletlenek folyamatos keverékeként nézi, akkor szinte kötelező inkább arra gondolni, hogy
A vétó hatása a Szájer-ügyre csupán annyi, hogy szükségszerűen az eszünkbe jut: talán a vétó következményeként jött a személyes botrány.
Fordítva már érdekesebb a kérdés. Egy ehhez hasonló, tényleg filmszerű botrány sok politikai erő hitelét venné el. De a Fidesznek ilyen, klasszikus értelemben vett hitele már nem sok maradt az Európai Unióban, és a maradékot is éppen most pazarolta el arra, hogy megvétózza a teljes blokk hétéves költségvetését, valamint a történelmi mentőcsomagot, pusztán azért, hogy ne lehessen rajta számonkérni valamiféle morális-jogi elvárásokat belpolitikai ügyekben. Orbán Viktornak nem hitele van Brüsszelben, hanem ereje. Hitele olyan politikusoknak van, akik diplomáciai megoldásokat használnak a céljaik elérésére, a Fidesz inkább a nyers politikai erő híve. A velük szemben álló politikusok és diplomaták viszont többnyire úriemberek, akik magukban legfeljebb nevetnek egyet,
Orbán számára egyébként kifejezetten hasznos lehet ezt a két hatást összegyúrni, és a magyar politikában azzal tompítani a Szájer-ügy élét, hogy úgyis sokaknak felrémlik egy titkosszolgálati akció lehetősége. Így a Fidesz elmondhatja – valójában már el is kezdte mondani –, hogy Brüsszelnek aztán tényleg semmi sem szent. Persze a Szájer-ügy kizárólag a vétóval kapcsolatos vitában lehet hasznos a Fidesznek, egyébként politikai katasztrófa.
A vétóügy megoldása ugyanis a Szájer-botránytól függetlenül is közeledik. Angela Merkel nemrég azt mondta, hogy kell valamilyen kompromisszumot hozni Magyarország és Lengyelország érdekében, utóbbi diplomatái pedig jelezték, hogy hajlandók is egy kompromisszumért cserébe visszavonni a vétót.
Merkel arra panaszkodott, hogy azok az országok, amelyek egyetlen betűt nem lennének hajlandók átírni a jogállami mechanizmus tervezetében Magyarország kedvéért, ezzel párhuzamosan azt is követelik, hogy legyen valamilyen megoldás.
Most pedig pont ez a politika feladata: látszólag összeegyeztethetetlen dolgokat olyan eredménnyé gyúrni, amellyel mindenki együtt tud élni
– mondta Merkel. Ez jellegzetesen német megoldás egyébként, hiszen az egész államszervezet arról szól, hogy állandó harcban és kompromisszumban élnek egymással, de a végén mindenki együtt tud élni azzal, amiben megegyeztek.
Angela Merkel nem csak Európa legfontosabb és legtapasztaltabb politikusa, de a soros uniós elnökséget is Németország viszi épp, ezért szinte biztos, hogy lesz kompromisszum. Több ok miatt is:
- Hiába hangos Mark Rutte és az Európai Parlament számos tagja, másfelől olyan racionális figurákról van szó, akik egy enyhe kompromisszum miatt nem vétóznák meg a költségvetést, ahogy korábban fenyegettek.
- A megegyezés segítene a Fidesznek arcot menteni otthon, és Merkel korábbi kompromisszumaiból pontosan tudjuk, hogy a sikeres alku egyik legfontosabb része pontosan ez.
- Orbánra annyiban mindenképp hathat a Szájer-botrány, hogy egy ilyen nemzetközi megaláztatás után egy észszerű ajánlatra már nem fog tudni nemet mondani.
Magyarország most megtanulhatta, hogy mekkora tehetetlensége van az uniós politikának: ha valami elindul és lendületet kap, nagyon nehéz lesz megállítani. A jogállami mechanizmus valószínűleg működőképes lesz, olyan kibúvókkal, amiket a Fidesz – még ha nem is sikerül megúsznia a számonkérést – ki tud majd használni.
