Belföld

A rendőrség nem firtatta a szekszárdi fideszesek óriási profitját

Szekszárdi fideszesek megvásároltak egy lerobbant, üres húsüzemet, amire a paksi atomerőmű-bővítés miatt néhány hónap múlva szüksége lett az államnak. A rendőrség meg sem nézte, mennyit nyertek az üzleten, lezárta a nyomozást.

A paksi atomerőmű-bővítés érdekeire, a kiszolgáló infrastruktúra biztosítására hivatkozva hatalmas ingatlanvásárlásokra adott engedélyt a Miniszterelnökség, ami alkalmat adott a környék néhány fideszes politikusának, hogy projektből maguk is nagy pénzeket akasszanak le. Az ingatlanügyleteket az állami tulajdonban lévő paksi ipari park, hivatalos nevén a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. hajtotta végre Lázár János minisztersége idején. 2018-ban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.

A 24.hu írta meg 2018 decemberében, hogy a kft. nemcsak paksi földeket vett, hanem egy rég csődbe ment, lepusztult húsüzemet is, ami ráadásul 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon található. 2018 májusában 1,8 milliárd forintot fizettek ki a használaton kívüli gyártelepért, ami azóta is üresen áll.

Az eladó a Cseppkő Faktor Zrt. volt, amely pont a paksiak terjeszkedése előtt csapott le az ingatlanra, pedig korábban hiába próbálták azt árverésen elsózni, senkinek sem kellett. A részvénytársaságot alig néhány héttel azelőtt hozták létre, hogy megvette a sikertelen végrehajtói árverésből megmaradt gyárterületet: a céget 2017 májusában jegyezték be, és három hónap múlva már a Cseppkő Faktor neve szerepelt az ingatlan tulajdoni lapján. Hogy mennyiért juthatott hozzá a szekszárdi gyártelephez, az pontosan nem derül ki a cég mérlegéből, de azért találni némi kapaszkodót a könyvekben: a Cseppkő Faktor az ingatlanvásárlás évében, 2017 végén 318 millió forint befektetett eszközt tartott nyilván, illetve 330 millió forint beruházási hitelt, összességében  377 millió forintnyi kötelezettséget. Ami a 2018-as eladást illeti, a Cseppkő Faktor mérlegbeszámolójában nem részletezte, mennyi bevételt hozott a cégnek a szekszárdi húsüzem továbbadása, viszont egyéb bevételként 1 milliárd 823 millió forintot tüntetett fel. Ezek alapján az valószínűsíthető, hogy

300-400 millió forintért szerezték meg az ingatlant, amelyért nyolc hónappal később az állami PIP négy-hatszoros összeget fizetett.

A szerencsés szekszárdi cég közvetett résztulajdonosa, egyben jelenlegi vezérigazgatója Kapitány Zsolt, a Tolna megyei közgyűlés fideszes tagja, aki az üzletkötés idején a közgyűlés alelnöki posztját töltötte be. A cég köré font tulajdonosi hálóban a közvetett tulajdonosok között van a szekszárdi választási bizottság fideszes elnöke, Póla Zoltán és felesége, valamint a trafikbotrány egykori szereplője, Fajszi Lajos korábbi fideszes önkormányzati képviselő.

Kapitány Zsolt. Fotó: Kiss Dániel/MTI

Az elmúlt két évben szőtt, szokatlanul bonyolult tulajdonosi hálóban Szekszárd egyik ismert borászcsaládja is benne van. A Fritz családnak ráadásul fontos szerepe lehetett az ingatlanprojekt elindításában, erről árulkodik, hogy a Cseppkő Faktorban a tulajdonjogukat képviselő céget Faktor Kft.-nek hívják, és az előbbi céggel egyező címre, a szekszárdi Cseppkő utcába van bejelentve.

Az adásvétel gyanús körülményei miatt Hadházy Ákos független képviselő tavaly feljelentést tett a rendőrségen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.

A BRFK korrupció és gazdasági bűncselekmények elleni főosztálya a napokban szüntette meg a nyomozást azzal a megállapítással, hogy amit a feljelentésben vázoltak, nem bűncselekmény.

A januári határozat arról tanúskodik, hogy a nyomozás során fel sem merült, hogy megvizsgálják, a helyi politikusok cége miképp realizálhatott óriási, akár milliárdos hasznot az ügyleten. A záródokumentum még azt sem tisztázta, hogy a Cseppkő Faktor mennyiért szerezte meg az ingatlant, az pedig elő sem került a nyomozati anyagban, hogy kapott-e valaki bennfentes információt a PIP vásárlási szándékairól.

Az ingatlan értékbecsléskori értékét nem befolyásolja az, hogy korábban mennyiért „jutottak hozzá”, illetőleg az sem, hogy korábban árverésre bocsátották, azonban érdeklődő hiányában nem értékesítették

– írta a rendőrség arra hivatkozva, hogy a PIP által felfogadott igazságügyi szakértő 2,6 milliárd forintra becsülte a lepukkant gyártelep forgalmi értékét, amit aztán más szakvéleményekkel egyeztetve vittek le 1,8 milliárdra.

A rendőrség saját szakértői véleményt nem készíttetett, és azt sem vette figyelembe, hogy a 2017-es árverésen csak azért volt 1,6 milliárd a kikiáltási ár, mert a korábbi tulajdonos a csőd miatt nem tudott visszafizetni egy 1,5 milliárdos állami fejlesztési hitelt, ami aztán jelzálogként rákerült az ingatlanra. A sikertelen árverés után azonban a jelek szerint a hitelt leírták, az ingatlant pedig olcsón kiárusították, vagyis az állam kétszer is „fizetett”. A rendőrségi vizsgálat arra nem terjedt ki, hogy mi lett a jelentős összegű MFB-hitel sorsa.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.