Belföld

Kimaradtak az otthonápolók az év végi pénzosztásból

Szél Bernadett független parlamenti képviselő az iránt érdeklődött, mire számíthatnak az érintettek, tekintettel arra, hogy 2019 végén határon túli focira annyit költött el a kormány, amennyiből már jelentősen lehetne javítani a házi segítségnyújtás körülményeit. Rétvári Bence államtitkár konkrét választ ugyan nem adott, de nagyon elégedett a helyzettel.
Korábban a témában:

A kormány kiemelten kezeli a fogyatékossággal élőket és a tartós beteg családtagjaikat ápolókat

– válaszolta Rétvári Bence államtitkár Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, ami azt firtatta, hogy a kormány „a költségvetési
maradványpénzekből a fogyatékossággal élők, otthonápolók és szociális dolgozók számára biztosít pluszforrásokat?”

A kormány nem szokta nagyon reklámozni, hogy mire költi a költségvetésből fennmaradó, szabadon felhasználható részt. Nem véletlen ez: túl sok koncepció nem látszik abban, amikor ebből a kalapból költ valamire a kormány. Ez derült ki a nyári összegzésünkből is.

Tizennyolcszor annyi extra pénz jutott a Várra, mint az egészségügyre
A költségvetésből megmaradt pénzek jól mutatják, mi fontos a kormánynak.

Az augusztusig elköltött 304 milliárd forintból mindössze 4 milliárd jutott az egészségügynek és a közoktatásnak. A legtöbb pénz – 139 milliárd forint – gazdaságfejlesztésre ment az idén, ezek közül is messze kiemelkedik a debreceni BMW-gyár előkészítésére megítélt 33 milliárd forint vagy a Magyar Falu program 29 milliárdja.

Magyarázkodik az államtitkár

Mint az év végén a Magyar Közlönyből kiderült, a maradványpénzekből 14 milliárd forint a határon túli focira is jutott. Rétvári Bence válaszából pedig az, hogy a fogyatékossággal élők, az otthonápolók és a szociális dolgozók viszont egyetlen fillért sem kaptak ebből a forrásból.

Az államtitkár ezt azzal indokolta, hogy 2010 óta 84 százalékkal emelkedtek a bérek a szociális ágazatban. Majd hozzáteszi, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér emelkedése is érinti az ágazatot, aminek a plusz finanszírozását magára vállalja a kormány. Vagyis ezzel elismerte az államtitkár, hogy a béremelés arra volt elég sok esetben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum alatti szintre emelkedjen a szociális szférában dolgozók bére.

Rétvári azt is felemlegeti, hogy a fogyatékossággal élőket segítő szervezetek támogatását megduplázták 2010 óta, az ápolási díjra fordított támogatást pedig ezen idő alatt 15 milliárdról 45 milliárdra emelte a kormány, és ez idén 55 milliárdra nő majd.

Lenne pénz, csak…

Amiről Rétvári válasza nem szól – amellett, hogy miért nem osztottak a maradványpénzekből a Szél Bernadett által említett csoportoknak –, hogy mire elég ez a kormányzati támogatás.

A képviselő kérdésének ugyanis volt előzménye: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület 19 civil szervezettel közösen nyílt levelet adott át korábban az államtitkárnak, amelyben arra kérték a kormányt, hogy az év végi költségvetési maradványpénzek elosztásakor gondoljon a fogyatékossággal élőkre, az otthonápoló családtagokra és a szociális szakemberekre is.

A civil szervezetek szerint ugyanis a törvény szerint járó alapellátások (házi segítségnyújtás és támogató szolgálat) nem jutnak el valójában az érintettekhez, a szolgáltatási rendszer óriási forráshiánnyal küzd.

A házi segítségnyújtás a potenciális célcsoport 5-6 százalékát, a támogató szolgálat pedig 12 százalékát éri el, akkor is csak hétköznap, 8-16 óra között.

Emiatt egy petíciót is eljuttattak a kormányhoz, amit 13 ezer ember írt alá. Szél Bernadett erről is kérdezte Rétvári Bencét, de választ erre sem kapott.

A legfrissebb kutatás szerint a házi segítségnyújtás 95 ezer főt ért el 2017-ben, ez 35 milliárd forintot igényelt a költségvetésből. Az állami finanszírozás 2013-ban csökkent, azóta stagnál.

Számításaik szerint a házi segítségnyújtás olyan fokú bővítése, mely a jelenlegi szolgáltatási színvonalon, de legalább minden jogosulthoz eljutna, és azt az érintettek este és hétvégén is igénybe vehetnék, 18,1 milliárd forint többletkiadást jelentene az állami költségvetésben. Ez nem sokkal több, mint amit a határon túli futballisták kaptak.

A támogató szolgálatok hasonló, kisebb mértékű bővítése, azaz olyan jellegű kapacitásnövelése, amivel csak a jelenleg is jogosult fogyatékossággal élők családjaihoz jutna el a szolgáltatás 24 órában elérhető módon, 43,3 milliárd forint költségvetési forrást jelentene hozzávetőlegesen. Összességében tehát 61,4 milliárd  forintból érdemi segítséget lehetne nyújtani az otthonápoló családoknak, hogy este és hétvégén is igénybe vehessék a 24 órában elérhető személyi segítők szolgáltatását.

Civil nyomás

A kormány 2019. január elsejétől emelte 100 ezer forintra az ápolási díjat. Ehhez kellett a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang platform által kezdeményezett, hosszú hónapokon át következetesen és kitartóan vitt kampány, a tüntetések, amelyek mögé sikerült jelentős társadalmi támogatást állítaniuk.

Novák Katalin 2018 októberében ismertette a nyilvánosság előtt azt a kormányhatározatot, amely szerint az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő 2019. január 1-jével. Ez bizonyos esetben akár 70 ezer forintos emelkedést is jelenthetett, de minimum majdnem 50 ezer forintos gyarapodást. Ebből érthető, hogy korábban milyen súlyos volt a helyzet.

„Vízfejű a gyerek, addig örüljön neki anyuka, amíg lehet”
Klára jövedelem nélkül maradt, miután tavaly a karjaiban halt meg a lánya, akit 24 éven át otthon ápolt. 

A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár azt is elmondta akkor, ez az emelés folytatódik a következő években is, a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét. Az államtitkár közölte továbbá, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat – szintén 2019-től – 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege.

Azonban, mint az a civilek kampányából is kiderült, nem csak pénzügyi gondok vannak. Mi is írtunk korábban arról, hogy milyen nehéz lelki terhet hordoznak azok, akik otthon ápolják egy hozzátartozójukat.

Összesen több mint félmillió magyar állampolgár szorul segítségre a mindennapi önálló életvitelében az egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt. Tehát egyáltalán nem egy kis csoport problémájáról van szó.

A kormány ugyan civil nyomásra apránként elkezdte emelni az ápolási díjat – az egészen méltatlan szintről –, de ahogy a maradványpénzeknél sem gondoltak azokra, akiknek szükségük lenne ennek az emelésére, úgy más jelek is arra utalnak, hogy a terület nincs a kormány fókuszában. Például az, hogy tavaly júniusban egyetlen fideszes képviselő ment el az otthonápolási díj emeléséről szóló vitára.

Sokszor elmondtam már, most is elmondom, mi nem segélyt akarunk, hanem igazságot!

– fakadt ki a méltánytalan helyzet miatt legutóbb a témáról szóló egyik riportunkban egy érintett, aki súlyos értelmi fogyatékossággal élő húgát gondozza otthon immár lassan negyed évszázada.

Azt gondolják, úgyis belefárad az ember, aztán abbahagyja a rohadt francba
Paár Árpád és felesége, Marika több mint húsz éve otthon ápolja Árpád súlyos értelmi fogyatékossággal élő testvérét. A kormány a múlt év elején jelentősen megemelte a gyermeküket otthon ápolók támogatását, de Árpádék és sorstársaik azóta is csak aprópénzt kapnak.

Kiemelt kép: Komka Péter / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.