Birtokvédelmet kért a jegyzőtől a Várkert rakpart 17. alatti patinás társasház egyik lakója, mert olyan építkezést tapasztalt a felső szinten, amihez a lakóközösség nem járult hozzá. Az ötszintes épületen nőni látszik egy hatodik emelet, óriásdaruval súlyos acélelemeket emeltek be, a lakók nehezményezik, hogy a korábban közösen használt tetőterasz megközelíthetetlen számukra, a liftből kilépve betontömb állja az útjukat. A birtokvédelmet „tisztázatlan tulajdonviszony ellenére átépítési munkálatok indítása és folytatása” miatt kezdeményezte a lakó.
Nem akárkiről és átlagos helyszínről van szó, hanem egy nehéz súlyú vállalkozóról és a Duna-parton álló, a világörökségi védettséget élvező panorámához tartozó ingatlanról.
Az épületet a századelő elismert csillagász-matematikusa, báró taktaharkányi Harkányi Béla (1869-1932) építtette, terveit a századforduló egyik legtermékenyebb építésze, a hosszú időn át a Magyar Televíziónak otthont adó Szabadság téri Tőzsdepalotát, a Magyar Nemzeti Bank székházát, illetve az Anker-házat is megálmodó Alpár Ignác (1855-1928) szignózta.
A hengeres liftet kapott (ennek szekrényét a szocializmusban sajnos lecserélték), szűk lépcsőházas épület ma már kevéssé hasonlít egykori képére: homlokzatait a második világháború, az 1956-os forradalom napjai, illetve a legutóbbi helyreállítása óta eltelt fél évszázad pusztították.
Eltűnt például az 1932-ben elhunyt báró egykori, az asztrofotók előhívásához nélkülözhetetlen sötétkamrát rejtő lakásának két, Dunára néző ablaka közé helyezett, kőbe vésett családi jelmondat – In veritate victoria, azaz Az igazság győzelemre visz –, megvan azonban a főúri otthonba vezető, Duna felől nyíló díszlépcsőház, habár nem bejárható. A lakást 1962-től a kor kedvelt művészházaspárja, Vas István költő (1910-1991) és Szántó Piroska festő, grafikus (1913-1998) használta, haláluk után pedig itt nyitott meg az emlékmúzeumuk, ami a pár végakaratával ellentétben 2012-ben anyagi nehézségek miatt bezárta a kapuit.
Az 1910-es évek hajnalán uralkodó szecesszió szellemét ma is őrző ház vitát kirobbantó, egykor növényekkel teli, télikertet is rejtő tetőteraszáról nemcsak az égitestek látszanak nagyszerűen, hanem a dunai panoráma és a Gellérthegy is. Ugyanakkor a ház világörökségi területen fekszik – a fővárosi Duna-part-látképe 1987 óta a világörökség része –, így jelenleg folyó átépítése ideális körülmények közt falakba ütközne.
A világörökségi védelem érvényesítése elvi szinten a helyi hatóságok feladata, nagyobb horderejű kérdésekben pedig az ENSZ illetékes szervezete, az UNESCO is elvárja az egyeztetést. Mindezeket a feladatokat a kormányzat és a kerületi önkormányzatok sem igazán látják el, így az elvben létező gát nem állítja meg a Duna partján álló házak újabb szintekkel való megkoronázását, átépítését, vagy akár az épület képét megváltoztató, lakók magánakciójaként megvalósuló ablakcseréit.
A területen a helyi, illetve az épületet „megfelelő állapotúként” említő Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) sokkal erősebb határokat von, de ezek sem kellően szigorúak, így nem akadályozzák meg a szóban forgó átépítést, amelynek nyomán a védelmet mindössze világörökségi területen állása miatt élvező, sem műemléki, sem helyi védettségben nem részesülő épület jól láthatóan újabb szinttel gazdagodik majd. Az átalakítás a Tabán, illetve a Gellérthegy oldala felől jelenleg csupán felújításnak tűnik – főleg, hogy a beruházó ígéretéhez híven a Döbrentei utca felőli homlokzat épp megújul –, az Erzsébet hídról, illetve a Március 15. térről azonban egyértelműen túlzó bővítésnek látszik.
A beadvány szerint a birtoksértő az ABC International Kft. volna, amely cég a földhivatali bejegyzés szerint a felső szint két lakását birtokolja. A céget a brüsszeli lakóhellyel bejegyzett Boros Attila alapította, és jelenleg is ő a meghatározó tulajdonosa. Boros úgy ismert, mint a Rogán Antal menedzselte letelepedésikötvény-biznisz fő szereplője mögött álló tényleges tulajdonosok egyike.
A Várkert rakpart 17. nem éppen luxuskategória, de azért megmozgatta már néhány vállalkozó fantáziáját. Komlós Gábor – akivel együtt kezdte a ingatlanbizniszt a néhai Ungár András, akinek öröksége milliárdossá tette Schmidt Máriát – valaha négy lakást is vett a házban, köztük a most főszereplővé vált felső szinti lakásokat. Tőle 2016-ban egy akkor frissen, feltehetően erre az üzletre alapított társaság, a GBG Ingatlanhasznosító Kft. szerezte meg az ingatlanokat. A cég ügyvezetője és közvetett résztulajdonosa Fodor Gergely volt a vásárlás idején és egészen a 2018-as tulajdonosváltásig. Fodor valaha a Terrorelhárítási Központ osztályvezetőjeként ténykedett, manapság a kormány egyik kiemelt projektjét menedzseli: a Budai Várnegyed kormányzati beruházásaiért felelős kormánybiztos.
Az ehhez képest kisebb jelentőségű GBG-hez visszatérve, 2018 januárjától hongkongi cégek jelentek meg a tulajdonosi hálóban. A földhivatal idén januárban a Várkert rakpart 17. felső szintjén lévő két ingatlan tulajdonosának az ABC International Kft.-t jegyezte be, és a bejegyzés alapján a cég a tulajdonhoz apportálással jutott. Sima adásvétel veszélyes lett volna, mert a lakóház összes lakójának elővásárlási joga van az egyes ingatlanokra a földhivatali bejegyzés alapján.
Fodor emberei információnk szerint már 2017 óta masszírozzák a ház lakóit a közgyűléseken, hogy megvalósíthassák a felső szint átépítésével kapcsolatos terveiket. Borosék ezt folytatták, de az ott élők elmondása szerint még durvább hangnemben. A vállalkozó a 207 négyzetméteres teraszt akarja, és azt, hogy lezárják az ötödik emeletnél a liftre vezető utat, a liftakna, így a ház tetején pedig az úgy 10 négyzetméteres terület beépítését célozza, ahol 360 fokos kilátó is létesülhetne. Az ügylet nem volna a lakók ellenére, ha a befektető megváltja a háztól a közös tulajdonú teraszt úgy, hogy a vételárnak megfelelő értékben építési munkákat végez, hiszen megérett a felújításra az összes homlokzat és a belső udvar egyaránt. Ilyen megállapodás azonban nem jött létre, és a lakók nehezményezik, hogy ennek ellenére szeptemberben elkezdődött az építkezés. Terveket nem láttak sem a ráépítésről, sem a közös területeken elvégzendő munkákról, hozzájárulást egyiküktől sem kértek. A legutóbbi információjuk az, hogy az ötödik emeleti lakások tulajdonosával, Komlós Gáborral a 2000-es évek közepén már szerződött egyszer a ház, a befektető pedig erre a megegyezésre hivatkozva kezdett az építkezésbe.
A birtokvédelmi kérelemből kacifántos történet bontakozik ki, amely 2006-ra nyúlik vissza. Akkor kötött megállapodást a ház Komlóssal arról, hogy övé lehet a terasz, amennyiben a ház homlokzatait felújítja. Ez azonban nem történt meg 13 év alatt sem, így a birtokvédelmet kérő lakó idén márciusban jelezte, eláll a megállapodástól. Szeptemberben azonban a beadvány szerint akarata ellenére mégiscsak elkezdődött az építkezés. Most azt kéri, hogy állíttassák le a megkezdett tetőszerkezet megemelését, és kötelezzék a birtoksértőt az eredeti magasságba való visszaállításra. A lakó helyszíni szemlét is kért, amire azonban az ünnepekre tekintettel már csak januárban kerülhet sor.
