Számos sztereotípia forog a köztudatban az iskolai szexuális felvilágosításról, távol áll ezektől az a most megjelent kiadvány, ami olyan kérdések megvitatását kínálja a kamaszokkal foglalkozó tanároknak (szülőknek, fiatalokkal foglalkozó szakembereknek), mint a szexuális kultúra, a pornó és a szépségipar kritikája, illetve a szexuális erőszak vagy a prostitúció problémája.
A Kapcsolódj be! című tanári kézikönyv a PATENT Egyesület (Patriarchátust Ellenzők Társasága) szexuális felvilágosító és erőszakmegelőző projektje keretében született, felismerve azt, hogy az iskolákban meglévő felvilágosítás sok fontos szempontra és kérdésre nem tér ki. A fő cél, hogy kölcsönösségen és egyenlőségen alapuló kapcsolatok kialakításához segítsék a fiatalokat.
Közel ezer fiatalnak tartottak iskolai felvilágosító foglalkozást a projekt részeként, ennek tapasztalatait is beépítették a kézikönyvbe.
A pornóban látott erőszakot, durvaságot látják normálisnak a fiúk, míg a lányok felé az az elvárás, hogy ezeket az igényeket kielégítsék.
Mit lehet ezzel kezdeni egy iskolai foglalkozáson? Például megtanítani a fiúknak, hogy felismerjék, ha a pornóban erőszakot látnak, és legyenek tisztában azzal, hogy nincs joguk elvárni a lányoktól, hogy kipróbálhassák rajtuk a megalázó és erőszakos jeleneteket. Bátorítják a fiúkat, hogy kérjék számon egymáson, ha valaki megalázóan, tárgyiasítóan viselkedik; a lányokat pedig abban erősítik, hogy joguk van olyan szexuális élethez, ami biztonságos és élvezetes a számukra.
A kézikönyv mellett a PATENT képzést is szervez júliusban tanároknak. A foglalkozások során ahhoz kínálnak eszközt, hogy a fiatalok erőszakmentes, egyenlőségen és kölcsönösségen alapuló szexuális életet éljenek, hosszabb távon felelős felnőttként lépjenek fel az erőszak ellen. Az elérendő célok közt szerepel, hogy a fiúk ne használjanak prostitúcióban kizsákmányolt nőket, ne gyakorolják a pornóban látott erőszakos viselkedést, a lányok pedig váljanak képessé saját igényeik kialakítására, a határok meghúzására, ellenálljanak az áldozathibáztató üzeneteknek és a nyomasztó elvárásoknak.
A projektnek fontos alapelve, hogy nem a gyerekeket teszik felelőssé a szexualitásról alkotott elképzelésükért, elutasítanak minden olyan módszert, ami a megszégyenítésen, megfélemlítésen, bűntudatkeltésen alapul.
A szex és a testiség tiltása szégyenérzetet kelt, azt üzeni a fiataloknak, hogy a szex iránti érdeklődésük nem helyénvaló; a felvilágosítás elmaradása pedig a pornográfia térnyerését támogatja.
A kézikönyvben előkerül a gender fogalma, ami – a közkeletű tévhittel, illetve a szándékos hergeléssel szemben – legkevésbé sem arról szól, hogy ne volnának nemek, hanem arról, hogy léteznek a társadalmi elvárásokban és hagyományokban gyökerező nemi szerepek, amibe biológiai nemük alapján helyezik a fiúkat és lányokat, személyes igényeik figyelembevétele nélkül. Ebből ered, hogy a „fiús” jelző uralkodó, nyertes viselkedést jelent, az pedig az egyik legfájóbb sértés, ha egy fiút „lányosnak” neveznek.
Eszerint a fiúk azért, hogy betöltsék a tőlük elvárt szerepkört, uralkodó viselkedésformákat alkalmaznak a lányokkal szemben, akik „finomsággal”, csöndességgel igyekeznek megfelelni a „lányos” szerep kritériumainak. Az iskolai szexuális felvilágosítás kihívásaként jelölik meg a társadalmi nemi szerepek negatív hatásainak feltérképezését, megértését és lebontását.
A kiadvány szerint a hatalmi viszonyok egyenlőtlensége az eddig megtartott foglalkozásokon is megmutatkozott, ahol a gyerekek gyakran ismételték meg a felnőttektől tanult toposzokat a „frigid, zsarnok antinőről, aki megfosztja partnerét a szextől”, illetve a „puhapöcsű férfiról, aki nem tudja kiharcolni, ami jár neki”. Ezzel rá lehet mutatni arra, hogy a fiúk úgy szocializálódnak, hogy a szex jár nekik, a lányok pedig úgy, hogy tartoznak a szexszel, ez pedig akadályozza az egyenlőségi viszony kialakulását. Ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy a nyomásgyakorlás semmilyen formában nem lehet az egyenlő szex része, a lányoknak pedig azt is fontos hallaniuk, hogy az ő orgazmusuk is fontos része a szexnek.
A pornóiparról szóló fejezetben kitérnek arra, hogy a lányok első találkozása a pornóval általában fiú osztálytársuk, ismerősük vagy rokonuk révén történik. Nem ritka, hogy az iskolában a fiúk a lányokat provokálják, „tesztelik” azzal, hogy akaratuk ellenére mutatnak nekik a női féllel szemben erőszakos, megalázó pornójelenetet – ilyenkor a lányok vagy hangot adnak az undoruknak, vagy azért, hogy megfeleljenek a fiúknak, elfogadják, hogy a pornót nemcsak nézniük kell, de még örömüket is kell, hogy leljék a látottakban.
A foglalkozások során megmutatják, hogy a pornóipar árucikket képez a szexualitásból, és felszabadítás helyett olyan szexuális kultúrába szoktatja a fiatalokat, ami agresszióra és egyenlőtlenségre épül. A pornó vegyíti az izgalmi állapotot a nemi erőszak és a fizikai fájdalom látványával, egyszerre vált ki vágyakozást és undort, izgatottságot és szégyenérzetet: a gyerekeket erotizált erőszaknak teszi ki, amit nem tudnak felnőtt segítségével feldolgozni, hiszen a pornó tabu a felnőtt-gyermek kapcsolatokban.
Külön fejezetben foglalkozik a könyv a prostitúcióval – a cél az, hogy képbe kerüljenek a prostitúció áldozatainak valóságával.
Kulcsfontosságúnak tartják, hogy megbeszéljék a gyerekekkel: olyan személlyel szexelni, akinek saját és gyereke lakhatása és ellátása múlik ezen, minden körülmények között a kiszolgáltatottsággal való visszaélés.
A fogamzásgátlással kapcsolatban a könyv elsősorban az etikai kérdéseket taglalja. A legfőbb üzenet, hogy a fiúknak és a lányoknak osztozniuk kell a felelősségben. Kitérnek arra, hogy az óvszer használata alapozza meg a tizenévesek szexben való tudatosságát: a fiúkét abban, hogy felelősséget vállaljanak, a lányokét pedig abban, hogy határt húzzanak. Igyekeznek tudatosítani a lányokban, hogy aki nem hajlandó óvszert húzni, attól nem számíthatnak egyenlőségen alapuló, figyelmes bánásmódra.
A szépségkultusz káros hatásaival szemben a könyv a kulturális befolyás felismerését, a kamaszok közötti szolidaritás támogatását tartja a legjobb módszernek, aminek eszköze lehet a reklámok üzeneteinek és hatásának elemzése; feltárása annak, hogy kik a pénzügyi haszonélvezői a szépséggel kapcsolatos gyakorlatoknak; vagy épp összegyűjteni a párkeresésben a partner megjelenésén kívüli fontos szempontokat.
A Turn Me On – Kapcsolódj be! projekt honlapján elérhetik a kézikönyvet az érdeklődő pedagógusok. A kiadványban is kitérnek arra, hogy a szexuális oktatás jelenleg nem alapvető kötelessége az iskolának, és jól használható iránymutatás sem létezik – az iskolákra hárul a döntés, tartanak-e felvilágosító órákat, és milyen szemlélettel. A kézikönyvben kidolgozott foglalkozástervek is szerepelnek az egyes témák megvitatására.
