Az amerikai demokráciát ért kihívások aláássák a polgári szabadságjogokat világszerte, hívja fel rá a figyelmet washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet kedden kiadott éves jelentésében. Az idei riportban részletesen elemezték az amerikai demokrácia állapotát tekintettel arra, hogy Donald Trump elnök túl van ciklusa felén. Mint írják, Amerikában a demokrácia erős a nemzetközi normákhoz viszonyítva, az utóbbi nyolc évben viszont jelentősen meggyengült, a törvényhozás és a tényalapú újságírás elleni támadások pedig további veszélyt jelentenek rá.
A jelentésben kiemelik, más nemzeteknél hasonló minta alapján váltotta fel az önkényuralom a demokráciát, és nincs rá garancia, hogy az amerikai demokratikus intézmények ellenállása bármilyen eredménnyel járna az effajta támadások ellen.
A legnagyobb veszély abból ered, hogy az amerikai demokrácia nem tart a végtelenségig, különösen akkor, ha az elnök egyáltalán nem tiszteli a demokrácia alapelveit. Láttuk, ahogy a világ más pontjain, így Magyarországon, Törökországban és Venezuelában a demokratikus intézmények a nyomás hatására megadták magukat. Az antidemokratikus retorika és a demokratikus határok átlépése lehet a kezdete a szabadság aláásásának
– fogalmazott Michael J. Abramowitz, a Freedom House elnöke.
A szabadságindex szerint az amerikai demokrácia Görögországgal, Horvátországgal és Mongóliával van egy szinten jóval elmaradva a régóta fennálló demokráciáktól, így például Németországtól és az Egyesült Királyságtól.
Magyarország zuhanórepülésben
A posztkommunista időszakban sikertörténetként emlegetett Magyarországon zsinórban ötödik éve romlott a helyzet, ami azt eredményezte, hogy hazánkat leminősítették és már nem szabad, hanem részben szabad minősítést kapott.
Ráadásul Magyarország az első olyan ország, amely úgy csúszott le a részben szabad minősítésig, hogy korábban a legjobb osztályzatot is megkapta a szabadságjogok érvényesülését tekintetve.
Azt is írják, Orbán módszeresen hallgattatta el a kritikus hangokat a médiában és a civil társadalomban, a Fidesz így szerzett parlamenti többséget a 2018-as választásokon. Nem sokkal később elkergették az országból a Közép-európai Egyetemet. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az év tüntetéssorozattal ért véget, amelynek során több ezer ember vonult utcára, hogy Orbán támadásai ellen tiltakozzon.
Magyarország a szabadságindexen az összegyűjthető 100 pontból 70-et ért el, így a vizsgált 195 ország közül az előkelőnek egyáltalán nem mondható 87. helyen végzett.
A környező országok közül Ukrajna (60 pont) és Szerbia (67) tudta alulmúlni hazánkat, a két ország ezzel szintén a részben szabad kategóriában kapott helyet. Ami pedig a többi szomszédot illeti: Horvátország 85, Szlovénia 94, Ausztria 93, Szlovákia 88, Románia pedig 81 pontot szerzett. Az utóbbi felsorolt országok kivétel nélkül szabad minősítést kaptak a Freedom House-tól.
Norvégia vezet, Szíria az utolsó
A jelentés kimondja, hogy a vizsgált országok 44 százaléka szabad, 30 százaléka részben szabad, 26 százaléka pedig nem szabad. Utóbbi kategóriát túlnyomó részben az ázsiai, az afrikai és a dél-amerikai országok teszik ki.
A legrosszabb eredményt Szíria érte el nulla ponttal, a listán Tibet, Türkmenisztán, Eritrea, Dél-Szudán és Észak-Korea előzi meg.
A legfőbb megállapítások közé tartozik a magyar demokrácia hanyatlásán kívül, hogy háromról tizenegyre nőtt azoknak az országoknak a száma, ahol az etnikai tisztogatásért járt pontlevonás, és hogy egyre több vergődő demokráciában intéznek verbális támadásokat az antidemokratikus vezetők a média ellen, ami a sajtószabadság visszaszorításához vezetett.
Kiemelt észrevétel továbbá, hogy egyre több kormány támadja a határon túlra száműzött állampolgárait. A Freedom House számításai szerint 24 ország – köztük Oroszország, Kína, Törökország, Irán és Szaúd-Arábia – inzultálta a disszidáltakat. Sok esetben zaklatják őket, a kiadatásukat kérik, elrabolják vagy a legrosszabb forgatókönyv szerint kivégzik őket. Erre példa Dzsamal Hasogdzsi szaúdi újságíró törökországi meggyilkolása is.
A szervezet megjegyezte, hogy bár továbbra is magasabb azoknak az országoknak a száma (68), amelyek rosszabb mutatóval rendelkeznek az utóbbi évhez képest, mint azoké, amelyek fejlődtek (50), a két tábor közötti különbség jóval kisebb, mint 2017-ben volt.
A következő, 2019-es jelentés elkészítéséhez különös figyelmet szentelnek majd Brazíliára és az év elején beiktatott Jair Bolsonaro elnök tevékenységére, Lengyelországra és Kínára is.
Kiemelt képünkön Orbán Viktor Tusnádfürdőn 2018-ban. Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldal
