Belföld
Szeged, 2018. szeptember 4.
Farkas Pál szobrászművész alkotása, Semmelweis Ignác szobra a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának kertjében 2018. szeptember 4-én, a szoboravató napján.
MTI Fotó: Rosta Tibor

Semmelweis-emlékév: szobrok három kontinensen, opera 85 millióért

Kálmán Attila
Kálmán Attila

újságíró. 2019. 01. 18. 11:00

A kórházi fertőzések megelőzésének egyik atyjaként ismert magyar orvos születésének 200. évfordulóján rendezett emlékévben hatalmas összegeket költött a kormány, de nem egészségügyi, hanem kulturális célokra: 85 millióért operát rendeltek, szobrokat állíttattak Los Angelestől Tokióig, és 20 millió forint arra is jutott, hogy arabra és kínaira is lefordítsanak egy dokumentumfilmet.

Amikor 2017-ben bejelentette a kormány, hogy a következő évet Semmelweis-emlékévvé nyilvánítja a kórházi fertőzések megelőzésében úttörő munkát végző világhírű magyar orvos születésének 200. évfordulójának tiszteletére, okkal gondolhatta mindenki, hogy végre lesz pénz a kórházi fertőzések megelőzésére. Az emlékévről szóló kormányhatározat 458 millió forintot különített el, és sokan arra számítottak, hogy ebből az összegből a kormány fellép az ellen a közfelháborodást kiváltó helyzet ellen, hogy a magyar kórházakba befekvő betegeknek gyakran maguknak kell vinniük a szappant és a vécépapírt.

A higiéné és a fertőzések között ugyanis egyértelmű összefüggés van, ahogy arra már Semmelweis Ignác is rávilágított a XIX. században. A kórházakból hiányzó alapvető tisztasági felszerelések hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan sok az országban a kórházi fertőzés, hogy az adatokat minden eszközzel titkolja az állam, ugyanis az egészségügyért felelő minisztérium szerint pánikkeltő lenne a kórházi fertőzések számának nyilvánosságra kerülése.

A Semmelweis-emlékév sok százmilliós büdzséje azonban kulturális célokat szolgált: szobrokat állítottak belőle Los Angelestől Tokióig, operát mutattak be és kiállításokat szerveztek.

Szimbolikus gesztusok

„Az emlékérme hátlapján egy kórházi jelenet ábrázolása látható, előtérben az  orvosi köpenyt viselő Semmelweis Ignáccal, amint klórmésszel kezet mos egy mosdótálban, háttérben egy pólyás csecsemőt tartó, kórházi ágyban fekvő édesanyával” – olvasható az orvos tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank által kiadott 10000 forint névértékű ezüstérme leírása.

Pontos szimbóluma az emlékévnek ez az ezüstpénz: miközben az EU-ban nálunk használják a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítőt az egészségügyben, addig az állam ötezer darab emlékérmét ad ki, amelyeken kezet mos a híres orvos. Igaz, sejteni lehetett, hogy nem a kézfertőtlenítők számának növelése az emlékév célja, hiszen már 2017-ben arról volt szó:

a kabinet mind az anyaországban, mind a határon túl és a diaszpórában élő magyarság körében támogatja és szorgalmazza olyan rendezvények szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek Semmelweis Ignác munkásságához kötődnek, és hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez.

Ennek megfelelőek voltak a programok:

az emlékév végül 300 millió forint körüli büdzséjéből 85 milliót költöttek egy operára, szobrot szállítottak Pekingbe, külképviseleti programokat szerveztek Sao Paulóban, Újdelhiben, Szingapúrban és további 18 városban. 

Konkrét szobrok

2018-ban világszerte legalább tizenegy szobrot állítottak Semmelweis Ignácnak a kormány támogatásával.

A Semmelweis Egyetem honlapja szerint a következő városokban avattak szobrot:

  • Tokió,
  • Prága,
  • Krakkó,
  • Berlin,
  • Regensburg,
  • Komárom,
  • Maribor,
  • Marosvásárhely,
  • Temesvár,
  • Los Angeles,
  • Torontó,

illetve Pekingbe is szállítottak egyet, Los Angelesbe pedig rögtön kettőt. Magyarországon Szegeden is Győrben is avattak egy-egy büsztöt, de cikkünk megjelenéséig az Emmi nem küldött teljes listát a szobrokról, így ezekről nem tudjuk, hogy az emlékév keretéből finanszírozták-e, illetve azt sem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy a fenti lista teljes.

A SOTE-n felavatott Semmelweis-emlékműre és a külföldi szobrok, emlékművek állítására 82,8 millió forintot adott az Emmi az egyetemnek, ami az emlékév teljes költségvetésének több mint a negyede.

És a számla itt még nem áll meg, ugyanis négy szobrot a Külügyminisztérium szállított:

  • Pekingbe 373 875 forintért,
  • Los Angelesbe először 1 180 000-ért,
  • másodszor 1 105 382-ért,
  • és Bécsbe 650 240-ért.

Ez összesen még 3,3 millió forint, amin felül 24,3 millió forintért „külképviseleti programokat” is szervezett a külügy 21 városban. A legtöbb pénzt Berlinben költötték – összesen 10 millió forintot –, hogy pontosan mire, az nem derül ki a közérdekű adatigénylésünkre adott válaszból. Tokióban 3,5 millió, Párizsban 1,1 millió, Pekingben 1 millió, Oslóban szintén 1 millió forintot költött az emlékév alkalmából a külügyi tárca.

Hungarian doctor Ignaz Philipp Semmelweis' statue is pictured at Japan Red Cross Medical Center in Tokyo on November 14, 2018, to mark his 200th anniversary of birth. Japan's Empress Michiko attended the ceremony to set the statue on the same day.( The Yomiuri Shimbun )
A tokiói Semmelweis-szobor
Fotó: The Yomiuri Shimbun / AFP

Beregszászban, Pozsonyban és még New Yorkban is érthető a magyar jelenlét az emlékévben, hiszen „a diaszpórában élő magyarság körének” is szólt a felhívás. Brazíliában, Japánban, Szingapúrban, Indiában, Azerbajdzsánban, Kínában viszont nincs jelentős magyar lakosság, emlékévi programok viszont voltak.

Az Emmitől kapott táblázat szerint a Külügyminisztérium feladati közé tartozott egy Semmelweis-ikon című tablókiállítás külképviseletekre utaztatása, egy híres magyar orvosokról szóló vándorkiállítás megszervezése, orvosszakmai bemutatók, workshopok szervezése, a Collegium Hungaricum Berlin Semmelweis-emlékprojektjének irányítása (ez lehet a 10 milliós berlini kiadás magyarázata). Összességében 27,5 millió forintot költött Szijjártó Péter minisztériuma, amivel a 32 milliós költségvetésen belül maradtak.

Majd’ 100 millió komolyzenére

Az emlékév fő szervezője az Emmi volt, így a legtöbb forrás felett is ez a minisztérium diszponált: azt írták, a tervezett legfeljebb 500 milliós büdzséből mindössze 310 millió forintot költöttek végül a programsorozatra, amiben benne vannak a külügy és a Magyar Tudományos Akadémia költései is. Arra nem kaptunk magyarázatot, hogy a fennmaradó 190 milliónak mi lesz a sorsa.

A legtöbb pénzt a Budapesti Operettszínház kapta: 85 millióból valósulhatott meg a Semmelweis című opera, amiben a későbbi előadások költségei is benne vannak.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek is jutott 8 millió egy szimfonikus koncertre, tehát komolyzenére fordították a teljes emlékévi költségvetési csaknem harmadát.

Kiállításokra – háromra konkrétan – a Magyar Nemzeti Múzeum-Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár 44,9 milliót, a Nemzeti Múzeum Semmelweis síremlékének és emlékműveinek felújítására további 6,6 milliót kapott. Két további kiállítást a Természettudományi Múzeum szervezett 11 millió forintból.

Budapest, 2018. szeptember 26.
Szabó P. Szilveszter (fekvõ) játszik a címszerepben Raymond J. Lustig - Matthew Doherty Semmelweis címû operájának próbáján a Budapesti Operettszínház Raktárszínházában 2018. szeptember 26-án. A zenemûvet Boross Martin rendezte.
MTI Fotó: Kovács Attila
Szabó P. Szilveszter játszik a címszerepben a Semmelweis című operában.
Fotó: Kovács Attila / MTI

Az Aster Film Kft. csaknem 20 millió forintot kapott arra, hogy Az életmentő – Semmelweis Ignác igaz története című 2014-es dokumentumfilmnek angol, német, spanyol, francia, orosz, kínai és arab kópiát is elkészítse. A Semmelweis Kiadó pedig 3,5 milliót kapott egy könyvre. A fennmaradó 2,2 millió forintot az emlékév honlapjának üzemeltetésére költötte az Emmi.

Az emlékévből az MTA is kivette a részét: a nyitókonferenciát 10 millió forintból szervezték meg, egy pécsi konferenciára 6 milliós kerettel készültek, de azt a Tensi Tours megoldotta 5 millióból.

A nyitókonferenciát 8,2 millió forintból szervezték, amiből 5,9 millió kiadás a technikára ment el. Ebből 2,7 millió jutott a Visual Europe Zrt.-nek, ez az a cég, amelyet Garancsi István egyik kockázati tőkealapja, a Garangold karolt fel, és gyorsan oda jutott szinte a semmiből, hogy 2016-ban a Várkert Bazár kizárólagos, hangosítást és látványt biztosító technikai partnere lett.

Kiemelt kép: Rosta Tibor / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.