Vannak, akik szerint a karácsony az év legszebb és legboldogabb időszaka, mások inkább átaludnák az egészet, és szívesebben élnék az átlagos hétköznapi életüket. A köztudatban élő kép szerint az ünnepi időszakban jelentősen nő a depressziós esetek és az öngyilkosságok aránya. Már neve is van ennek a jelenségnek: Christmas blues-nak hívják a karácsonyhoz kötődő rosszkedvet, ami akár súlyosabb depresszióig is vezethet az arra hajlamosaknál. A pszichológusi praxisban megszokott, hogy az ünnepek előtt elsősorban arról van szó, hogy lehet minél kevesebb lelki sérüléssel átvészelni ezt az időszakot. Kutatások szerint viszont nem igaz, hogy ilyenkor történik a legtöbb öngyilkosság: pont decemberben a legalacsonyabb az arány, és inkább tavasszal, illetve nyáron jutnak el a legtöbben odáig, hogy véget vessenek az életüknek. Kismértékű emelkedésre inkább az ünnepek után lehet számítani.
Azzal kapcsolatban, hogyan hat a karácsony a mentális egészségre, valószínűleg már az összes lehetséges vizsgálatot elvégezték: a „Christmas mental health” kereső-kifejezésre 302 millió találatot ad ki a Google. Ezek között vannak, amik elsőre kicsit komolytalannak tűnhetnek, ugyanakkor az is igaz, hogy ünnephez kapcsolódó kellékek a legtöbb emberben kiváltanak valamilyen erős érzelmet.
Egy pszichológus szerint például minél korábban teszi fel valaki a karácsonyi dekorációt, annál boldogabb ember (vagy azzá válik erre az időre), mert a lakás feldíszítése kiszakít a stresszes mindennapokból, és pozitív gyerekkori emlékeket hívhat elő. Minél előbb kezdi el valaki a díszítést, annál tovább tarthat ez a jókedvű állapot. Azt is kimutatták, hogy akik sokat foglalkoznak a dekorálással, azok barátságosabb, nyitottabb emberek, illetve ha még nincsenek barátaik, ilyen módon tudnak könnyebben beilleszkedni a lakókörnyezetükbe. Egy másik elmélet szerint azoknak az embereknek a lelkiállapotára, akiknek rossz emlékeik vannak a karácsonyról, rossz hatással van, hogy az üzletek egyre korábban kezdik el játszani a karácsonyi zenéket. Az amerikaiak negyede szerint a legtöbb stresszt ez okozza az ünnepek környékén.
A szexuális élet intenzitása jelentősen emelkedik karácsony környékén, ezt bizonyítja többek között, hogy a legtöbb – gyakran nem tervezett – terhesség decemberben jön létre. Akár jó hír is lehetne, hogy az emberek egy része családi viták és veszekedések helyett inkább a szexet választja, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ilyenkor sokan nem védekeznek, ezért a szexuális úton terjedő betegségek és az abortuszok száma is növekszik. A karácsonyi ünnepek hetében élünk a leginkább hedonikus, élményeket hajszoló életet, nő az alkoholfogyasztás, és az év más időszakaihoz képest jóval több a céges parti. Önmagában a túlzásba vitt evés és ivás is hozzájárulhat ahhoz, hogy rosszabb lelkiállapotba kerüljünk, főleg akkor, ha már eleve szorongunk az ünnepek miatt.
A karácsonyi depressziót komolyan kell venni
A rosszkedvtől vagy az enyhébb szomorúságtól meg kell különböztetni azt, amikor valaki teljesen kimerültnek érzi magát, nem talál örömöt a korábbi tevékenységeiben, alvási nehézségei és koncentrációs problémái vannak. Ebben az esetben, illetve ha a tünetek hetekig fennállnak, már depresszióról beszélhetünk. Ezt az állapotot nem szabad összekeverni a szezonális affektív zavarokkal – amelyek közül talán a téli depresszió a legismertebb –, mert főleg azokra jellemző, akik egyébként is magányosnak érzik magukat, vagy nemrég veszítették el egy szerettüket. Lehet ugyan köze a hideg, barátságtalan időjáráshoz és a napsütéses órák csökkenéséhez, de alapvetően nem ezek váltja ki. Karácsonykor a már meglévő tünetek is felerősödhetnek, a gyász fokozódhat. A negatív érzések könnyebben elárasztanak bennünket, ha a médiában boldog embereket látunk, mert úgy gondolhatjuk, hogy nem felelünk meg az elvárásoknak és az idealizált képnek. A magány mellett a depresszió vagy a levertség kiváltója lehet ilyenkor az is, ha valakinek anyagi problémái vannak vagy nyűgnek érzi a családi kötelezettségeket.
A depressziót és a szorongást könnyen elősegítheti a tökéletességre törekvés csapdája, amibe karácsony környékén nagyon sokan beleesnek. Aki mindennel időre kész szeretne lenni, és emiatt ráadásul ki sem alussza magát, az nagy eséllyel át fogja élni a mélypontot. Ezt fokozza a megfelelési igény, amit a közösségi média fel is erősíthet. Ráadásul mivel általában egész december tele van programokkal, kötelezettségekkel, és sok munkahelyen jellemző az év végi hajtás, a legtöbben nem tudnak elég időt fordítani a saját szükségleteikre: a mozgásra, a megfelelő táplálkozásra, a megszokott rutinokra. Aki inkább külső elvárásoknak próbál megfelelni ilyenkor is, az kevésbé fog arra figyelni, hogy neki mi a jó. A családi munkamegosztás hiánya is felelős a túlterheltségért: mivel elsősorban még mindig a nőkre hárul ilyenkor is a házimunka elvégzése, őket jobban megviselheti a készülődést, és nagyobb eséllyel érzik majd lelkileg is rosszabbul magukat.
Nemcsak az érezheti magát magányosan és szomorúan karácsonykor, aki egyedül él, hanem az is, aki egy rosszul működő családban, bántalmazó környezetben. Közhely, hogy ilyenkor halmozódnak a konfliktusok, több a veszekedés. A legrosszabb helyzetben azok vannak, akiknek félniük kell a családtagjaiktól: a családon belüli erőszak aránya ebben az időszakban jelentősen megnövekszik. A bántalmazó férfiak jellemzően több alkoholt is fogyasztanak az ünnepek környékén; ami nem oka ugyan az erőszaknak, de könnyebben kiválthatja azt, vagy felmentést adhat az elkövetőnek. Az erőszakos exeknek pedig ilyenkor jut gyakran eszükbe, hogy újra kellene próbálkozniuk a kapcsolatfelvétellel. Érdekes, hogy mindezek ellenére karácsonykor kevesebb bántalmazott nő kér segítséget, vagy keresi fel az áldozatsegítő oldalakat. Ennek sajnos elég nyilvánvaló a magyarázata: ilyenkor a bántalmazó fél többet van otthon, könnyebben tudja ellenőrizni és kontrollálni az áldozatot. A bántalmazó családban élő gyerekek is azt tapasztalják meg, hogy otthonuk karácsonykor sem a béke és a biztonság, hanem a rettegés és a fájdalom színhelye.
A fizikai erőszak a jéghegy csúcsa, és talán kevesen gondolnák, hogy bántani az ajándékkal is lehet. A nárcisztikus szülő vagy partner például jellemzően nem szeretetből ajándékoz, hanem gyakran rosszindulatból. Olyan ajándékot ad, amit majd ő fog használni, vagy olyasmit, ami nyilvánvalóan nem fog tetszeni a másiknak; esetleg az az egyetlen célja, hogy mások előtt kérkedhessen egy drága tárggyal. Ilyenkor a megajándékozott megalázva érezheti magát, hiszen azt közlik vele, hogy az ő vágyai nem számítanak, és ez már önmagában is elősegítheti a negatív érzések felerősödését.
Szerencsére egyre több olyan segítő oldal van, ahol hasznos tippeket kaphatnak azok az emberek, akik karácsonykor lelki rosszulléttől szenvednek. Enyhítheti a frusztrációt és a szomorúságot, ha például megpróbálunk határokat szabni azzal kapcsolatban, kivel mennyi időt töltünk együtt, vagy megtanulunk néhány önmegnyugtató technikát. Mérlegelni kell, hogy megéri-e olyan rokonokkal találkozni, akikkel nincs jó kapcsolatunk; vagy tökéletes ünnepre törekedni a pihenés helyett. Aki pedig egyedül maradt, használhatja ezt az időt arra is, hogy átgondolja, miért állt elő ez a helyzet és mit tehetne ellene. Krízishelyzetben érdemes felhívni valamelyik lelkisegély-szolgálatot, családon belüli erőszak esetén a NANE segélyvonalát; vagy felkeresni egy szakembert.
