Ahogy korábban megírtuk, a munka törvénykönyvének módosításával kollektív szerződés megléte esetén a jelenlegi 300 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által közösen benyújtott módosító javaslata alapján.
A szakszervezetek kiakadtak a terven, mert az erősen hátrányosan érinti a dolgozókat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ha a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára.
Kósa Lajos ezek után a Magyar Időknek azt mondta,
szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során.
Hozzátette, a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, mert szerinte vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja.
A fideszes politikus azt állítja, a tervezett intézkedés ugyanazt a foglalkoztatáspolitikai irányt képviseli, amely szerint, ha valaki többet szeretne dolgozni, mint amennyit a jelenlegi szabályok megengednek, ezt megtehesse anélkül, hogy kényszerítenék rá.
A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozása, illetve az idősek foglalkoztatását januártól megkönnyítő rendelkezés is ezt a célt szolgálja. Ez az adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti
– fejtette ki.
Kósa úgy véli, nem érdemes aggódni, mivel most következnek az egyeztetések az érintettekkel: a jövő héten leülnek a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzék a véleményüket.
