Nem sokat, legfeljebb remélhetjük – tudván, hogy a magyar külügyről van szó –, hogy innen már csak feljebb van. Nagyjából ez volt a konklúziója az Együtt és a Váradi András Alapítvány által rendezett Merre tovább Európa? című rendezvényének, amelyen szakértők és politikusok beszélgettek és vitatkoztak arról, hogyan látják Európa és a magyar külpolitika jövőjét.
Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke azt mondta, hogy Magyarország külpolitikája elveszítette a szuverenitását, ugyanis a state capture, vagyis az állam üzleti körök általi foglyul ejtése miatt beszűkült a mozgástere, és a titkosszolgálati inkompetencia, a kormányközeli offshore cégek, a letelepedési kötvények gyanús ügyletei miatt az adminisztráció zsarolhatóvá vált. Ezen felül Szigetvári megfogalmazása szerint egy
dilettáns focicsapat
került a külügy korábbi szakértőinek helyére és a kormány gyakorlatilag szétverte a diplomáciát.
Külpolitika? Milyen külpolitika?
Donald Trump megválasztása jókor jött, mert legalább felrázta Európát – kezdte Inotai Edit, a CEID (Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy, Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ) külpolitikai szakértője, szerinte Úgy gondolta, hogy a politikusok talán kezdik átérezni a felelősségüket. Ehhez a véleményhez csatlakozott Dési András újságíró, külpolitikai szakértő, kiegészítve azzal, hogy Emmanuel Macron megválasztása után Franciaország meg fog változni és ebben Németország partner lesz. Dési szerint nagyon meg fog erősödni a francia-német kapcsolat, és Magyarországnak ehhez kell igazodnia, partnernek kell lennie ebben. Ezt persze megnehezíti az, amiről már Feledy Botond külpolitikai szakértő beszélt: nincs értelmes külpolitikai stratégia – de nem csak a kormánypártnál, hanem az ellenzéknél sem. Nincs stratégiai tervezés, így pedig nem igazán lehet azonosítani a szövetségeseket. Radnóti András külpolitikai elemző, a The Economist Intelligence Unit szakértője nem köntörfalazott, amikor azt mondta, hogy az Európai Unió jövőjét illetően a többsebességes Európa az egyetlen reális forgatókönyv, és a centrum határa az eurózóna lesz.
Ki kell találni Magyarország külpolitikai sztoriját – vázolta fel a rövidtávú célt Dési, mert azzal nem lehet előre jutni, hogy a magyar kormány és külpolitika vérig sértegeti Európát. Külpolitikai irányváltás kormányváltás nélkül nem képzelhető el – tette hozzá Radnóti, tehát elvileg az ellenzéki pártoknak kellene megtalálni az új szakembergárdát. Kormányváltás esetén tisztogatásra lesz szükség a külügyben, ehhez azonban erőforrások és programok kellenek, csakhogy mivel külpolitikai projektekkel nem lehet választást nyerni, így a pártok nem ezt kezelik elsődleges helyen – jegyezte meg Inotai.
Az is fontos, hogy Magyarország hogyan jelenik meg a külföldi politikusok szemében, márpedig ebben elég rosszul állunk.
– ecsetelte Inotai. Jellemző, hogy a német nagykövet posztja évek óta betöltetlen. Márpedig a német szövetségesek megtartása fontos az országnak, az unióból való kilépés és a német autógyárak kivonulása gazdasági katasztrófával járna. Igaz, a németeknek is érdeke, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja maradjon, addig ugyanis legalább valamiféle hatással lehetnek a magyar kormányra.
Szijjártó botja
A beszélgetés második felét sokkal inkább lehetett vitának nevezni, bár a térfelek nem egyenlően oszlottak meg. Az egyik oldalon az euroszkeptikus Jobbik képviselője, Gyöngyösi Márton állt, míg a másik oldalon Ungár Péter (LMP), Hajdu Nóra (Együtt), Jávor Benedek (Párbeszéd) és Kádár Barnabás (Momentum).
Ungár „kalmárminisztériumnak” nevezte a külgazdasági és külügyi tárcát, mondván, hogy ugyan Magyarországnak érdeke a lehető legtöbb piac megszerzése, de nem úgy, hogy a külgazdaság élvez prioriást a külpolitikával szemben. Márpedig Ungár szerint Szijjártó Péter minisztériumában ez a helyzet. Az LMP politikusa felidézte Theodore Roosevelt mondását, miszerint ha tárgyalni mész beszélj halkan, de vigyél magaddal egy nagy botot, és párhuzamba állította a helyi viszonyokkal:
Hajdu Nóra három fokmérővel értékelte a külpolitika teljesítményét, ezek szerint meg kell nézni, hogy az elmúlt években erősebb, biztonságosabb és tekintélyesebb lett-e szerepe. Magyarország esetében mindháromra nem volt a válasz, és ebben közrejátszik az orosz kapcsolatok erősödése, ami miatt más titkosszolgálatok nem osztanak meg minden információt a magyar hatóságokkal.
Épp az oroszkérdés volt az, amely aztán vitát generált a politikusok között. Gyöngyösi úgy látta, hogy többpólusú világrend van kialakulóban, és az egyes pólusok civilizációs-kulturális alapokon nyugszanak: Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország. A politikus szerint a Kelet-Nyugat dilemma hamis, ugyanis Magyarország kétségtelenül a Nyugat része, ugyanakkor földrajzilag a keleti végen vagyunk, és mivel Brüsszel és Washington is messze van,
Oroszország irányába megértést kell tanúsítanunk.
Hajdu szerint egy NATO- és EU-tag országnak, mint Magyarország, nem lehet külön külpolitikája az oroszokkal szemben, főleg, hogy a keleti nyitás nem is érte meg a gazdaságnak.
Ungár kissé ingerülten arra hívta fel Gyöngyösi figyelmét, hogy Oroszország bevonult egy szomszédos országba, Ukrajnába, erre pedig egy magát nemzetinek nevező kormánynak reagálnia kell, mert egy szomszédos ország megtámadásánál nincs fontosabb szempont a külpolitikában.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A jobbikos politikus – a hallgatóság nem tetszése mellett – a krími háborút a Majdan téren történt események következményének nevezte, a Jobbik donyecki választási megfigyelői szerepére utalva pedig kikérte magának, hogy az orosz propaganda támogatására ment volna oda. És kijelentette, hogy
Inkább Brüsszel, mint Moszkva
Jávor Benedek szerint Oroszország katonai óriás, de gazdasági törpe, és Magyarországnak nincs olyan gazdasági vagy politikai problémája, amelyre Oroszország lenne a válasz. „Európában élünk, eddig valahányszor ki akartunk ugrani, bukás lett a vége” – fűzte hozzá Kádár Barnabás, azzal együtt, hogy biztonságpolitikai szempontból közös európai megoldásokra lenne szükség, akár egy közös uniós hadseregre, vagy egy „EU-s FBI-ra” – az előbbi akár a krími válság kirobbanását is meg tudta volna akadályozni. Ungár Péter pedig feltette a nagy kérdést:
Mit tett értünk Putyin?
Az Európai Unióval kapcsolatban Jávor elmondta, hogy az EU átalakulása kulcskérdés és Magyarországnak elemi érdeke a kétsebességes Európában a központhoz, a „mag-Európához” való csatlakozás. E nélkül ugyanis az érdekérvényesítés nem lehetséges. Hajdu Nóra szerint pont ezért nagy a tétje annak, hogy ki nyeri a 2018-as választást, ki fogja képviselni Magyarországot az Európai Unió küszöbön álló átalakulása során, amely aztán meghatározza a kontinens jövőjét a következő 15-20 évre. Hogy az új EU pontosan milyen is lesz, még nem tudni, szükség lenne például a szociális pillér létrehozására, hogy felhúzzák az elmaradó régiókat, ám Jávor úgy gondolja, hogy
