A magyar kormánynak “esze ágában” sincs visszavonni a lex CEU-t egy atv.hu-nak nyilatkozó kormánytag szerint, aki ismeri Orbán Viktor álláspontját is. A lap forrása szerint a magyar kormányfő “szűken értelmezi” a mozgásteret, aminek keretében eleget tenne az EU elvárásainak és az Európai Néppárt utasításainak. A forrás azt mondta a lapnak, hogy ténylegesen megkezdődnek a tárgyalások a CEU-val tíz nap múlva, és “ha Altusz Kristófék úgy látják, hogy a megbeszélések jól haladnak, számukra nem okoz presztízskérdést, hogy például a törvényben határidőket módosítsák”.
Ez arra utal, hogy akár az eredeti javaslatban szereplő 2018 szeptemberi határidőt is visszaállítanák, ami azt jelentené, hogy
A lap forrása azt állítja, a kormány azt sem fogadja el, hogy az amerikai szövetségi kormány nem ír alá elvi egyezményt a magyar kormánnyal.
Belső kormányzati körökben kezd az is elterjedni, hogy a CEU bármikor teljesítené azt a feltételt, hogy Amerikában is kampuszt létesít, de nem akarnak más egyetemekkel “közösködni”. A kormány úgy véli, hamarosan kiderül majd, a Trump-adminisztrációnak mennyire fontos “a budapesti „Soros-egyetem”.
A forrás szerint a kormány nem számít rá, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a lex CEU-t, mivel szerintük nem alkotmányellenes.
A civiltörvénnyel kapcsolatban a lap forrása szerint az elsődleges cél, hogy a 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kapó szervezetek kötelesek legyenek bejelenteni, hogy külföldről támogatott szervezetek, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat. A forrás szerint viszont az már másodlagos, akár “el is hagyható”, hogy az érintett szervezeteknek közzé kellene tenni a honlapjukon és fel kellene tüntetni mindenhol, hogy külföldről támogatott szervezetnek számítanak.
A lap forrása szerint a kormány egyelőre teszteli Brüsszel tűréshatárát, Orbán pedig azt szeretné látni, hogy a strasbourgi határozattervezet milyen támogatást kap majd.
