Belföld

ÁSZ: befektetésként kellett volna kezelni az uniós támogatásokat

A Pénzügyi Szemlében jelent meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) cikke, amely az uniós források felhasználásnak tapasztalatait foglalja össze.

A cikkben azt írják többek között, hogy a 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések rámutattak, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet.

Hiba volt

Arra is kitérnek, hogy az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a kormány és a közvélemény figyelmét, hogy a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni.

Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá a források “elnyerése” vált, nem érvényesült a projektmenedzsment-szemlélet, és az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték.  

Emlékeztetnek továbbá, hogy az ÁSZ ellenőrzései arra is rávilágítottak, hogy a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.

A cikkben beszámolnak az ellenőrzési tapasztalatokról, az uniós pályázatok központi költségvetésben betöltött szerepéről, kitérnek az önkormányzati fejlesztésekre, a 4-es metro beruházás ellenőrzési tapasztalataira is (kilométerre vetítve a második legdrágább Európában). Megjegyzik, hogy az ÁSZ megállapításai egyébként szinte teljes mértékben összhangban vannak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésével.

Ez is érdekes: egy friss tanulmány szerint a magyar gazdaság összeomlott volna az uniós támogatási pénzek nélkül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik