Valósággal sokkolta a hazai szarvasgombászszakmát az a fantasztikus lelet, ami nemrég került elő egy meg nem nevezett baranyai erdőségből:
A faj godzillája fél kilót nyom, és a hírek szerint kilónként legalább 2000 eurót érhet. Meg is kerestük a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnökét, Ulrich Józsefet, hogy helyezzen minket képbe, hogyan is áll Magyarország szarvasgombák terén, és valóban burzsoá eledel-e ez.
A szarvasgomba olyan fűszer, aminek a kilója ugyan drága, de csak grammokat használunk belőle.
Ulrich érzékeltetésül hozzátette, szegfűszeg esetén se beszélünk kilókról, ez igaz erre a gombatípusra is. Ha valamilyen ételbe rakunk egy-két gramm szarvasgombát, az 500-1000 forintnál nem feltétlen lesz több. A most talált darabról azt mondta, akár 3-4000 eurót is érhet kilója, és az olaszok nagyon szeretik. Ahogy az ilyen nagy darabok, valószínűleg ez is árverésre megy majd.
Szarvasgombászat itthon
Magyarországon Ulrich szerint nagyon sok helyen lehet találni szarvasgombát. A sík- és dombvidékeken is termő nyári fajta a legnépszerűbb, ebben Magyarország majdnem nagyhatalom. Ez nyár elejétől késő őszig terem, évi 20 tonna kerül ki belőle a hazai erdőkből. Aztán ott van a nagyspórás szarvasgomba, ami mélyedésekben, főleg tölgyesekben található meg. Ulrich személyes kedvence a november végétől február végéig termő téli szarvasgomba, aminek erős és jó illata van.
A környezetvédők örülhetnek, ez elég természetes műfaj, ökológiai gazdálkodás, rendes élőhelyekről származik. Hamarosan nagy erdősítési program indul állami pénzből, és Ulrich szerint az állam is támogatja szarvasgombás erdők telepítését, amik kb. 8 év alatt fordulhatnak termőre. Ezek után viszont a normál mezőgazdasági területek után származó bevételek 20-30-szorosát is meg lehet keresni,
És a meleg égöv északabbra tolódása miatt a legnépszerűbb fajta, az isztriai is egyre inkább jelen van Magyarországon, ahogy a cikk elején említett (Mágnás Béla névre keresztelt) példány is mutatja. Így feljöhetünk idővel a nagy termelők, az akár 15 ezer hektáros birtokokon is gazdálkodó spanyolok és franciák mögé.
Meg lehet ebből élni?
Ulrich József szerint alapvetően éppen hogy meg lehet élni ebből az egész szarvasgombászásból, de persze itt is más a helyzet, ha az ember nagyban csinálja. Neki van az egyik első telepített szarvasgombás erdeje az országban Hőgyész mellett. Idén hektáronként 42 kilót szüreteltek, ez 1,2 millió forint/hektáros bevételt jelent, amiből csak 60 ezer forintnyi gyűjtési költség jön le szerinte.
Például kell a NÉBIH gyűjtési igazolása, valamint a gyűjtőnek és a kutyának is elengedhetetlen a vizsga. Az egyesület egyébként évente egyszer vizsgáztat kutyákat, legközelebb épp december 10-én.
Tévhit Ulrich szerint, hogy az emberek fejében a szarvasgombászás úgy él, hogy a svájcisapkás gazda kitereli a disznaját az erdőbe, az kitúrja neki a gombát, mindenki boldog és hazamegy. De a valóság ennél zordabb, inkább vizsgáztatott, csak az érett gomba szagára idomított kutyákat, főleg kezes és aranyos labradorokat alkalmaznak e célra egyszerű okból: nem eszi meg a gombát, hanem odaadja jutalomfalatért.
A disznó ellenben hamar megnő, nem adja oda a finom falatot, sőt harap, ezért is terjed szarvasgombász körökben a vicc a hármat más-más ujjakkal mutató francia gombászokról (akik azért mutogatnak ilyen furán, mert a disznó leharapta az ujjukat). Ha meg egy év után túl nagyra nő a disznó és már a kocsiba se lehet csak úgy berakni elvinni gombászni, és akkor mi lesz? Ahogy Ulrich ironizált:
Együtt dolgozom a kollégámmal egy évet, utána meg vágjam le?
