A szocialisták két képviselője (Demeter Márta és Bárándy Gergely) fordult Trócsányi Lászlóhoz azt követően, hogy nem nagyon tudták értelmezni a kormány honlapján az alábbi tájékoztatást.
Az ország nemzeti, alkotmányos identitását védelmező alaptörvény-módosításról tárgyalt szerdai ülésén a kormány, amelynek pontosított változatát hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé – közölte sajtótájékoztatóján az igazságügyi miniszter 2016. október 5-én. Trócsányi László kifejtette: a változtatás olyan, az alkotmányos identitásunkat tartalmazó keretet rögzít majd, amely érinti a területet, a lakosságot, a népességet, az állami berendezkedést és az államformát.
Az ellenzéki politikusok arra vártak választ, hogy a nyilatkozat csak rendkívül szerencsétlenül lett megfogalmazva, vagy a kormány valóban az államformát érintő módosításra készül?
Az Alaptörvény elfogadásával Hazánk nevéből már száműzték a Köztársaság megnevezést, de az államformát még egyértelműen köztársaságként határozza meg a B) cikk (2) bekezdése:
„(2) Magyarország államformája köztársaság.”
Az MSZP politikusai nem értették, hogy ezen a rendelkezésen
mi nem világos?! Milyen keretet kell ezzel összefüggésben meghatározni?! Ugye nem az államforma megváltoztatására készülnek?!
Trócsányi válaszolt, de…
A miniszteri válasz messziről indít, és nem segít tisztázni a kérdést. Abból kérdezői ugyan megtudják, milyen előzményei voltak az október 2-ai népszavazásnak, amikor létrejött az új egység, mert az érvénytelen népszavazáson 98%, mintegy 3,3 millió ember válaszolt nemmel a kormány kérdésére. A szocialisták most már azt is tudják, hogy erre ők sem hányhatnak fittyet.
Az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdésére, a népszuverenitás elvére tekintettel sem a Kormány, sem bármely más politikai erő nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a határozott és egyértelmű állampolgári akaratot.
Ezen felelősséget átérezve készült a gránitszilárdságú Alaptörvény hetedik módosítása, amelynek központi gondolata az alkotmányos identitás védelme, ezért négy ponton javasol változtatást.
Most egy hosszú Trócsányi-idézet következik. Egyszer felbukkan benne az államforma is, de az MSZP elég egyenes kérdésére nem találtuk benne a választ.
Az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló, 2016. október 10-én benyújtott, T/12458 irományszámú javaslat a Nemzeti hitvallás olyan kiegészítését tartalmazza, mely deklarálja, hogy Magyarország történeti alkotmányában gyökerező alkotmányos önazonosságának védelmezése az állam alapvető kötelessége. A Nemzeti hitvallás ezen kiegészítésével összhangban az Alaptörvény R) cikkének módosítása világossá teszi, hogy Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.
Az Alaptörvény E) cikkének módosítása abból indul ki, hogy az Európai Unió olyan jog- és értékközösség, amely tiszteletben tartja tagállamainak alkotmányos identitását, a tagállamok államiságának legalapvetőbb kérdéseivel összefüggő önálló döntési jogát. A tagállamok nemzeti identitásának meghatározása értelemszerűen az adott állam és az azt alkotó politikai közösség legalapvetőbb, elvitathatatlan joga, amely elsősorban, de nem kizárólag, annak alkotmányában jelenik meg. Ezért szükséges, hogy egy állam politikai közössége az alkotmányozón keresztül az állam nemzeti identitásának egyes alkotóelemeit az alkotmányban rögzítse. A nemzeti és az uniós jog egymással való kapcsolatának az egyes államok alkotmányos önazonosságára tekintettel történő értelmezése folyamatosan napirenden van az európai országok alkotmánybíróságai előtt is. Az E) cikk javasolt kiegészítése a jelenlegi (2) bekezdését pontosítja és tölti meg tartalommal, amikor előírja, hogy a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján történő hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
A XIV. cikk módosítása rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be. Ez a népszavazási kérdés alkotmányos szinten történő megfogalmazása, mely világosan rögzíti, hogy más állam vagy szupranacionális szervezet döntése nem eredményezheti idegen népességhez tartozó személyek betelepítését. Rögzíti továbbá, hogy az idegen állampolgár Magyarország területén csak az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, a magyar hatóságok által elbírált egyedi kérelem alapján élhet. A szabály ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgáraira nem vonatkozik, hiszen ez esetükben bejelentéssel valósulhat meg. A XIV. cikk új első bekezdése a népszavazási kérdés alkotmányos szinten történő megfogalmazása oly módon, hogy a rendelkezés világossá tenné, hogy betelepítés csak a kérelmező alapjogait is garantáló módon, saját akaratából megfogalmazott kérelmére és a magyar állam szervei által egyedileg elbíráltan történhet. Ezzel egyúttal Magyarország alaptörvényi szintre emeli azt a nemzetközi szokásjogban elfogadott, az állami gyakorlat által is igazolt elvet, hogy „az államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket beenged az országába”. Ebből nyilvánvaló, hogy az állami szuverenitás immanensen magában foglalja a külföldi személyek államterületre történő belépésének engedélyezéséhez való elidegeníthetetlen jogát.
A magyar választópolgárok egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy az Országgyűlés lépjen fel az alkotmányos önazonosság védelmében, őrizze meg Magyarország elidegeníthetetlen rendelkezési jogát a szuverenitás központi elemei felett, és a jövőben akadályozzon meg minden olyan külső lépést, amely ennek a jognak a csorbítását vagy elvonását eredményezné.
A miniszternek meggyőződése, hogy az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat a választók akaratát az uniós és nemzetközi jogi közegbe illeszkedő, egyúttal az Alaptörvény szellemiségével összhangban lévő módon garantálja.
