Szél Bernadett, az LMP társelnöke olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely a magyarországi rabszolgamunka felszámolását célzó stratégia kidolgozására kéri a kormányt október 31-ig, mivel „a modernkori rabszolgaság Magyarországon is aggasztó méreteket” öltött.
Az ellenzéki politikus a legfontosabb beavatkozási területek, stratégiai célkitűzések közé sorolta: az elkövetők felderítését, felelősségre vonását.
A jogalkalmazó szerveket alkalmassá kell tenni
az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás, a gyermekkereskedelem és -prostitúció, a kényszermunka, a rabszolgamunka és a modernkori rabszolgaság valamennyi formájának áldozatul esettek azonosítására, az elkövetők felderítésére, információgyűjtésre és megosztásra.
Tudatosítani kell bennük a modemkori rabszolgaság elterjedtségét és gyakorlati megjelenési formáit. A rendőrségnek szoros együttműködést kell kialakítani a helyi önkormányzattal, szociális és gyermekvédelmi szakemberekkel, családsegítőkkel, civil szervezetekkel.
Szél Bernadett szerint olyan bűnmegelőzési csoportokra lenne szükség, amelyek a kizsákmányolás által leginkább veszélyeztetett csoportok körében végeznek felderítő munkát.
A rendőrségnek – az áldozatok tanúvallomása nélkül is – büntetőeljárást kellene indítania az elszegényedett közösségek bűnözői (uzsorások, drogkereskedők, futtatók, rabszolgatartók) ellen.
Szükséges a tanú-és áldozatvédelem megerősítése, a gyermekáldozatok esetében pedig speciális rendelkezéseket kell bevezetni, illetve a már bevezetett rendelkezések alkalmazását rendszeresen ellenőrizni. A bírósági eljárások során biztosítani kell, hogy az áldozat és tanú ne találkozzon az elkövetővel. A gyermekáldozatokat csak egy alkalommal lehessen kihallgatni.
Alkalmazni kell a bűncselekményért letartóztatott, kizsákmányolás áldozatává vált gyermekek büntetlenségének elvét, illetve el kell kerülni eljárás alá vonásukat.
Az ellenzéki politikus javaslata indokolásában emlékeztet rá, hogy egy nemzetközi felmérés szerint 2014-ben 35,8 millió ember élt rabszolgaként a világon, és a szám növekedést mutatott a korábbihoz képest.
Ők mind rabszolgák
A rabszolgaság az az állapot, amikor egy személyt fogva tartója vagy fogva tartói tulajdonuknak tekintenek, ellenőrzésük alatt tartanak és hatalmat gyakorolnak felette. A rabszolgaságba kényszerített embereket munkára kötelezik, megfosztják emberi méltóságától és akár fizikailag is bántalmazzák.
Magyarország akkor Európában Bulgária és Csehország után a harmadik leginkább érintett ország volt, világviszonylatban pedig a 75. a 167 vizsgált állam közül.
Az akkori becslés szerint 36 ezer magyar áldozat van, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet.
Magyarország elsősorban kiindulási és tranzitország a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemben, és kibocsátó ország a kényszermunka céljából folytatott emberkereskedelemben. Az áldozatok jellemzően a kirekesztett társadalmi csoportokból kerülnek ki, például mélyszegénységben élők, romák, illetve az állami gondozásban – pl . gyermekotthonban vagy nevelőintézetben – élő fiatalok.”
Az elhallgatott csicskáztatás
Gyakori a háztartási rabszolgaság, vagy a ház körüli rabszolgamunka (csicskáztatás) is. A magas látencia miatt még becslések sincsenek arról, hányan használják ki a mélyszegénységben élők kiszolgáltatott helyzetét. Őket munkára fogják, embertelen körülmények közt tartják, nem fizetnek a munkájukért, a pénzt (nyugdíjat, segélyt) elveszik tőlük. Az áldozatok sokszor fizikai bántalmazást is elszenvednek, nem ritka a szexuális erőszak sem.
A veszélyeztetettek közé tartoznak az idős, egyedülálló emberek, hajléktalanok, a szociális, egészségügyi vagy mentális okokból kiszolgáltatottak. A jogszabályok hatása korlátozott az ilyen bűncselekmények megelőzésére, üldözésére, az áldozatok védelmére.
Az áldozatok nem mernek feljelentést tenni, a hatóságok feljelentés hiányában nem indítanak eljárást, áldozatsegítő szolgáltatások pedig vagy nincsenek, vagy annyira alulfinanszírozottak, hogy képtelenek segíteni a bajba jutott embereknek. A hatóságok és segítő szakmák szemlélete gyakran áldozathibáztató, nem kapnak rendszeres képzéseket, nincs köztük megfelelő együttműködés, és nincs a szükséges kapacitásokkal rendelkező, országos lefedettségű áldozatvédelmi ellátórendszer sem.
Szél Bernadett emlékeztet rá, hogy a szakértők szerint súlyos hiányosságok vannak a gyermekkereskedelem elleni fellépés terén.
A gyermekvédelmi rendszer teljes egészében felkészületlen az emberkereskedelem áldozatainak támogatására. Az ellátórendszer hiányosságainak egyik legfőbb oka a pénzhiány. Az LMP összehangolt intézkedéseket sürget azért, hogy a modernkori rabszolgaság Magyarországon is aggasztó méreteket öltő jelenségével szemben az állami szervek hatékonyan és összehangoltan lépjenek fel.
