Tovább folytatjuk összeállításunkat, amelyben olyan hazai bírósági eseteket “vonultatunk fel”, amelyek a 2015-ös évben kiemelt figyelmet kaptak – minden hónapból egyet-egyet. Válogatásunk első részét ide kattintva olvashatja el.
Július – Újrakezdhetik a brutális “Tescós rablók”
Megalapozatlanság miatt július 2-án hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla a “Tescós rablókként” ismert bűnbanda tagjainak ügyében született elsőfokú ítéletet. Új eljárás lefolytatását rendelték el, magyarán, hogy újra kell kezdeni a pert.
A Fővárosi Törvényszék tavaly februárban nem spórolt az életfogytiglanokkal: a hét vádlott közül háromnak ez jutott, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, továbbá rablás és más súlyos bűncselekmények miatt. Egyiküket ráadásul tényleges életfogytiglannal sújtották, mert évtizedekkel korábban egyszer már bűnösnek találták emberölésben.
A brutális társaság – egyebek mellett – 2005 májusában kirabolt egy pénzszállító autót a budaörsi Tesco áruháznál, többször rálőttek a kiérkező rendőrökre, és menekülés közben kézigránátot dobtak rájuk. Első fokon több bandatagot bűnösnek találtak egy kalocsai pénzváltó és felesége 11 évvel ezelőtti megölése miatt is. Kiderült, a csapat változó összetételben tucatnyi más bűncselekményt is elkövetett. Pénzváltókat, ékszerboltokat raboltak ki olykor több tízmilliós zsákmányt szereztek, több pénzszállítóra rálőttek. Egy biztonsági őrt kis híján megöltek, miután combon lőtték.
A banda vezetője – az ároktői banda tagjaihoz hasonlóan – azért volt házi őrizetben, mert lejárt az előzetes letartóztatás határideje. Ki is használta a helyzetet. 2013 novemberében került ismét a figyelem középpontjába, miután az egyik tárgyalási nap után azt mondta, fogorvoshoz szeretne menni, mielőtt visszatér lakásába. A bíró megadta az engedélyt, ő azonban nem hazafelé vette az irányt. Egy ismerősét bízta meg, hogy szerezzen neki fegyvert, robbanóanyagot, lőszereket, de még azelőtt elkapták, hogy át tudta volna venni a „megrendelt árut”.
Fotó: MTI
Augusztusban a bíróságok “fogaskerekei” több hétre leálltak, ítélkezési szünet volt, ám novemberben két megrázó ügyben is kimondták a végső szót, így mindkettőről írunk bővebben.
Szeptember – Börtönbe küldték az MNV volt vezetőit
Első fokon börtönbe küldték az MNV volt vezetőit a “Sukoró-ügy” kapcsán. Az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletében mondta ki bűnösnek a bíróság: Tátrai Miklóst a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját négy év letöltendő börtönbüntetéssel sújtották, Császy Zsolt pedig, az MNV volt értékesítési igazgatója 3 év 6 hónap letöltendőt kapott. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették a vádak alól. V. Bálint ügyvédet pedig kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet szeptember 30-án született a Szolnoki Törvényszéken.
Mint ismert, az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot 2010 szeptemberében előzetes letartóztatásba helyezték, ám a bíróság – elbírálva a fellebbezéseket – három hónappal később megszüntette a kényszerintézkedéseket.
A per nem volt épp zökkenőmentes: 2013. január 7-én kezdték tárgyalni a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az OBH elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Szolnoki Törvényszék azonban – figyelemmel az Alkotmánybíróság nem sokkal korábban megszületett határozatára – december 18-án illetékességének hiányát állapította meg, és áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Utóbbi azonban januárban szintén illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat felterjesztette a Kúriához illetékes bíróság kijelölése végett. Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki, hogy az iratokat a Szolnoki Törvényszéknek kellett volna közvetlenül a Kúriához felterjesztenie.
Fotó: MTI
Október – Elítélték Portikot
Tíz év fegyházzal sújtotta a Fővárosi Törvényszék Portik Tamást a Prisztás-gyilkosság ügyében október 16-án. A másodrendű vádlott – a tettes – kilenc évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették. Ez már a megismételt eljárást volt, Portik védője felmentést próbált kiharcolni – sikertelenül. A törvényszék újabb tanúkat hallgatott meg.
A Fővárosi Törvényszék tavaly februárban kihirdetett elsőfokú ítéletében felbujtóként elkövetett emberölés miatt 11 év fegyházra ítélte Portikot. A vád szerint Portik és Prisztás elszámolási vitába keveredett, ez vezetett a gyilkossághoz 1996-ban. A másodrendű vádlott, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztást, akkor 10 évet kapott. A harmadrendűt pedig, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették. Az ügy fellebbezés után került a Fővárosi Ítélőtáblához, ahol tavaly októberben hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasították a törvényszéket.
A több mint másfél évtizeddel ezelőtti gyilkosságra az ügyészség szerint Portik adott utasítást, ismerőse, F. Ferenc, a harmadrendű vádlott csalta a helyszínre az áldozatot, a tettes pedig, aki fejbe lőtte Prisztást, Portik testőre, H. István másodrendű vádlott volt.
A vádirat szerint Portik Tamás, aki 1994 és 2000 között az – olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. igazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette. A hatóságok őt gyanúsítják a Prisztás-gyilkosság mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, valamint Seres Zoltánnak és testőrének a meggyilkolásával.
Fotó: MTI
November – Huszonkét év a kaposvári trafikoslány gyilkosának
Huszonkét év fegyházbüntetésre ítélték november 19-én a Kaposvári Törvényszéken azt a 19 éves sántosi fiút, aki megölte egy kaposvári dohánybolt fiatal alkalmazottját idén áprilisban. Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettében találták bűnösnek, a per végére egy nap alatt pont került. A késelő a tárgyaláson nem tett vallomást, a rendőrségen elmondott beismerő vallomásának főbb részleteit a bíró olvasta fel. A döntés nem jogerős, vagyis másodfokon folytatódik.
A fiatal áldozatra április 22-én, az esti órákban találtak rá a kaposvári trafikban, holtan. Gyilkosa ellen hajtóvadászat indult, képet közöltek róla, és másnap el is kapták. Egy kórházban csaptak le rá, ahol éppen kisebb sebészeti beavatkozáson esett át. Nem tudta, hogy keresik. A mindössze 19 éves fiú mindent részletesen bevallott.
A nyomozás adatai szerint napokkal korábban eltervezte a bűncselekményt. Pénzt akart szerezni, hogy új életet kezdjen. Magával vitt egy 16,5 centiméter pengehosszúságú kést, és eldöntötte: ha szükségesnek érzi, használni is fogja azt. Április 22-én, késő délután jelent meg a dohányboltban és követelte a bevételt, valamint az üzlet kulcsát. A lány nem ellenkezett, mindent odaadott, hiába – a tizenéves fiú többször megszúrta. Ezután bezárta a boltot és elment. A 20 éves eladó a helyszínen belehalt sérüléseibe.
A rendőrség a gyilkos elfogása után sajtótájékoztatót tartott. Ott elmondták, a lánynak mindössze 22 ezer forintért kellett meghalnia. Támadója a korábbi információk szerint jómódban élt.
November – Elítélték a gólyatábori erőszakolót
Kilenc évre súlyosították a fonyódi gólyatábori erőszak elkövetőjének büntetését november 23-án, szintén a Kaposvári Törvényszéken. A fotós első fokon hét és fél évet kapott nyár elején, vagyis a másodfokú döntés szerint másfél évvel többet kell rács mögött töltenie. Szexuális erőszakban és személyes adattal való visszaélésben találták bűnösnek. Az ügy az Ítélőtáblán folytatódik.
Az erőszak tavaly nyár végén, az ELTE tanítóképző karának fonyódligeti táborában történt. A lányt az intézmény egy harmadéves hallgatója, egy szervező erőszakolta meg, aki fotósként vett részt a rendezvényen. Képeket készített aktus közben is, vélhetően ezzel akarta zsarolni a lányt. A fiatal év elején úgy döntött, elmondja a hvg.hu-nak, mi történt vele. Egyebek mellett arról beszélt, hogy az járt az eszében, hol fogja elásni őt támadója. A férfi fojtogatta, az aktus közben folyamatosan fényképezte, és még azt is mondta neki, hogy mosolyogjon. Akkor azt mondta, nem haragszik a szervezőkre, szerinte segítettek neki. Úgy véli, egyvalaki tudhatott a férfi előéletéről, ő az egyetlen, aki levegőnek nézi azóta is.
A történtek után a HÖK-elnököt, aki tudott az elkövető fotós előéletéről, az egyetem felfüggesztette. Ezután több erőszakos esetre is fény derült. A gólyatáborokról ombudsmani jelentés is készült.
A fotós augusztus elején megtörte a csendet, azt mondta a Tényeknek, hogy bár a bírósági végzés értelmében a konkrét esetről nem beszélhet, de arra utalt, hogy az ő értelmezésében nem történt erőszak.
Fotó: MTI
December – Felfüggesztett Biszkunak
Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte december 17-én Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék. A volt pártállami vezetőt háborús büntettek miatt állították bíróság elé, májusban első fokon öt és fél év szabadságvesztést kapott, de a döntést júniusban megsemmisítették.
Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. A vádirat szerint a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Ezek közül a vádirat tartalmazza a budapesti Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án történt, három halálos áldozatot követelő sortüzet és a két nappal később, Salgótarjánban lezajlott eseményeket, amelyek során karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől negyvenhat fegyvertelen tüntető halt meg, köztük nők és gyerekek. Az eljárás egyik központi kérdése az volt, hogy Biszku Béla mennyiben tehető felelőssé ezekért a véres sortüzekért.
Tavaly májusban – mint azt fentebb írtuk – az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Az ügyész életfogytiglanért, a védő hatályon kívül helyezésért fellebbezett. Idén júniusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt semmisítette meg az elsőfokú döntést.
