Alig két hét kellett a Nemzeti Banknak, hogy adatokat küldjön nekünk néhány egyszerűnek tűnő kérdésre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tapasztalatai vannak a devizahitelesek megmentésének. Az MNB szerint 2,1 millió deviza alapú hitelszerződéshez kapcsolódóan összesen 744,4 milliárd forint került vissza a háztartásokba. Ebből mintegy 181, 3 milliárd forint került kifizetésre, a fennmaradó több, mint 562 milliárd forint pedig a fennmaradó tartozásokból írták jóvá az intézmények. Az elszámolás 1.149.732 darab korábban már megszűnt szerződést érint, további csaknem 50 ezer szerződés esetében pedig az elszámolás során visszajáró összegeknek köszönhetően egyenlítődött ki a teljes tartozás. Vagyis a számok szerint minden a legnagyobb rendben.
Alig van panasz
Sőt ez idáig mindösszesen 331 darab írásos panaszbeadvány érkezett az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához, és 419 ügy indult a Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) elszámolási/forintosítás témában. Igaz, például Anikó sem írt panaszt. Pedig annak idején 9 millió 780 ezer forint svájci frank hitelt kapott és erősen meglepődött a megmentésén. „Az elszámolás szerint tartozom most 14 millió 850 ezer forinttal. 950 ezer volt a tisztességtelenül felszámított összeg, és ha a törlesztőm változatlan maradna, akkor is még 30 millió törlesztést kéne befizetnem.”
Anikó azt mondja, hogy eddig 6 és fél milliót fizetett ki a tartozása fejében. Nem vett igénybe semmilyen könnyítést. Sem fizetési moratóriumban, de még az árfolyamgátban sem vett részt. Csak minden hónapban feladta a csekket. És várta, hogy ha ilyen becsületesen fizet, akkor megmentik.
„Lakásom értéke reálisan 10-11millió körül van. Szóval, optimistán 12 millió. Van 3-4 millió forint differencia az esetleges eladási ár és a tőketartozás között. Hülye lennék a különbözetet kifizetni azért, hogy ne legyen se lakásom, se hitelem.”
Pedig pontos minden
A Nemzeti Bank szerint az elszámolással és forintosítással kapcsolatban háromféle kérdéskörben fordulhatnak a PBT-hez, vagyis a Pénzügyi Békéltető Testülethez. Kérhetik, hogy a testület állapítsa meg, hogy az elszámolás és/vagy a forintosítás helyes-e; állapítsa meg, hogy a panasz elkésett-e; állapítsa meg, van-e a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége. Sokan nem tudják azonban, hogy a 2004. május 1. előtt kötött szerződések nem tartoznak az elszámolási törvény hatálya alá, ahogy azt sem, hogy a 2009. július 26. előtt lezárt és elévült követelések után sem kell elszámolni. Akkor sincs elszámolási kötelezettség, ha változott a fogyasztó (ügyfél) személye, például a magánszemélytől egy cég vállalta át a hiteltartozást, ilyenkor a céggel nem kell elszámolni.
Anikó azonban azt mondja, hogy nem abban kételkedik, hogy törvényes volt-e az elszámolása. Minden bizonnyal a bank minden szabályt betartott, azonban ő mégis rosszul járt. „A kormány azt mondta megment. Na pont azt nem érzem, hogy meg vagyok mentve.”
Fotó: MTI/Varga György
23 százalék biztosan bukott
Korábban Rogán Antal beszélt arról, hogy a banki elszámolásban érintett devizahitelesek 77 százalékának csökkent vagy változatlan a törlesztőrészlete. Vagyis majd egynegyedüknek emelkedtek a havi kiadásai. Ezt most az MNB is elismeri. Azt írják, hogy 2,1 millió deviza alapú szerződésből 657.511 elszámolást követően is élő szerződés van, melynek 77%-ában csökken vagy változatlan marad a törlesztőrészlet, 23%-ában pedig nem zárható ki teljesen az esetleges emelkedés. A „nem zárható ki teljesen” kitétet azonban mi sem értjük. 100-ból 77 az mindenképpen 23, és nekik ezek szerint nőtt a havi fizetnivalójuk.
Az igazi devizás
De van, aki még rosszabbul járt. Ferenc azt mondja, hogy ő 2010-ben euróban vett fel jelzálogalapú, szabadfelhasználású hitelt. Nem euró alapút, hanem euróhitelt. És öt éve rendesen fizette is. Megtehette, hiszen külföldről euróban van bevétele. Akkor 255 forintba került egy euró. Ferenc is megkapta az elszámolólevelet a bankjától. Korrekt, pontos összegek. Mekkora összeget kapott, mennyit fizetett már ki és mi a fennmaradó tartozása. Ennek ellenére a levél folytatásán nagyon meglepődött.
„Azt írják, hogy akkor ők most 308 forint körüli árfolyamon ezt átváltják nekem forintra és innentől ennyi, meg annyi forintocskával tartozom, és ezután forintban kérik a lét! Mer’hogy törvényileg megköll engem menteni. Azaz gyakorlatilag a magyar törvényhozás, anélkül, hogy én kértem volna, átváltja a hitelem és gyakorlatilag ezáltal engem konkrétan megránt egy olyan összeggel, amiért sötétebb helyeken családokat irtanak ki.”
Az igencsak felháborodott férfit azzal nyugtatta a banki ügyintéző, hogy ha akarja, akkor ezután is fizethet euróban. Persze akkor, ha köt egy új hitelszerződést a most már nagyobb összegre.
Megoldás?
Megkérdeztük az MNB-t, hogyan fordulhat elő ilyen eset. Szerintük a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések a törvény erejénél fogva módosulnak, vagyis ezen szerződéseknél automatikusan megtörténik a fennálló tartozás forintosítása. A törvény ugyanakkor négyféle esetben lehetőséget biztosít a fogyasztónak a forintosítás mellőzésének igénylésére.
Törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizában, vagy, jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni a jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet szerint. Esetleg a hitelének futamideje legkésőbb 2020. december 31-én lejár, vagy a forintra átváltás után az induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat.
Nincs!
Ferenc azonban egyik példába sem tartozik. Vagyis eddig hiába nem érintette az árfolyam ingadozás, most hirtelen a nyakába kapta az egészet. Szerencsére a Nemzeti Bank szerint csak néhány ezer valóban devizahitelest mentettek meg így.
