Korózs Lajos frakciótársával, Bangóné Borbély Ildikóval törvényjavaslatot nyújtott be, hogy szabályozzák, egyes szociális ellátások kinek járnak. Az Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke emlékeztetett rá, hogy március 1-jével átalakult a szociális segélyezés rendszere, hat ellátást (a rendszeres szociális segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást, a méltányossági közgyógyellátást, a méltányossági ápolási díjat, az önkormányzati segélyt) eltöröltek.
Ez mintegy egymillió ember érint. Korózs szerint a szociális problémák kezelését “odalökték” az önkormányzatoknak, ezért csaknem háromezer olyan rendelet született, amely szabályozza a szociális ellátásokat. Kinek és mi jár – ezt kellene definiálni törvényben – mutatott rá az ellenzéki politikus, aki szerint szükség van a hét éve azonos összegű, jelenleg 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum 40 ezer forintra való emelésére július 1-jétől, mivel nagyon sok szociális juttatás ehhez van kötve.
Korózs Lajos kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a nyugdíjminimum emelése 15 milliárdos költségvetési kiadást jelentene. Ha van 760 millió forint zongorákra, 10 millió forint sokkolókra, vagy van 15 milliárd forint Andy Vajnának, hogy ne kelljen az adóhivatalhoz bekötnie a több száz játékgépét, akkor csak van néhány milliárd forint ezen szociális támogatásokra is – közölte az ellenzéki politikus.
Így emelnék Orbánék a nyugdíjakat
Közben az mfor.hu kiszámolta, mire számíthatnak a nyugdíjasok a következő néhány évben. A kabinet 2010 óta a nyugdíjak reálértékének megőrzését tűzte ki célul, ezt a vállalását a következő években sem adná fel, a konvergenciaprogram szerint 2016-ban is a reálérték megőrzésével számol.
A gazdasági portál szerint a dokumentum makrogazdasági prognózisa alapján jól leszűrhető, a reálérték-megőrzés azt jelenti, hogy összesítve a következő három évre 9,1 százalékos emelkedést eredményez a nyugdíjaknál. Tavaly év végén az egy főre jutó átlagos nyugdíj 105 429 forint volt. Ez 115 123 forint lehet 2018-ban.
