Február 18-án jár le a rendelkezés tavalyi elfogadását követő egyéves türelmi idő, amely azokra az előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály életbe lépésekor már legyártottak. A rendelkezés azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként szánnak a fogyasztónak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra nem vonatkozik a szabályozás.
A rendelet a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki. Az új előírásoknak nem kell megfelelnie azoknak a végső fogyasztó számára előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban készítettek, illetve hoztak forgalomba. Az Európai Unióban Magyarország az ötödik olyan ország, ahol rendeletileg szabályozzák az élelmiszerekben található transzzsírsav mennyiségét. A jogszabály előírásait az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) laboratóriumi vizsgálatai alapozták meg. Az intézet 2009 óta folyamatosan vizsgálja a kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek transzzsírsavtartalmát. Az ipari feldolgozásnál a növényi olajok részleges hidrogénezésével keletkezett transzzsírsavak rendkívül ártalmasak az egészségre, kedvezőtlenül befolyásolják a zsíranyagcserét.
A transzzsírsavak kedveznek egyes gyulladások, az érfalkárosodás, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a szívritmuszavar, a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának. A jelentős kockázatot jól tükrözi, hogy már 5 g/nap transzzsírsavbevitel 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések lehetőségét. Az OÉTI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megvizsgált mintegy 900 élelmiszer egyötödében a transzzsírsav mennyiség meghaladta az egészségügyi határértéket, sőt a minták egy részében annak ötszörösét is elérte. A kockázatos termékek között a legnagyobb arányban kekszek, nápolyik, teasütemények, csokoládé ízű termékek, szaloncukrok és cukrászsütemények fordultak elő.
A rendelet betartását fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai ellenőrzik, negyedévente jelentést tesznek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBiH), amely átadja az adatokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) részére.
Tévhitek és a szomorú valóság
A transzzsírsavak károsan befolyásolják koleszterinszintet: nemcsak emelik az LDL-, azaz „rossz” koleszterinszintet, de csökkentik a koleszterinszint normalizálásában jelentős szerepet játszó HDL, azaz „jó” koleszterin szintjét is. A magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, így nagyon fontos odafigyelni az ideális koleszterinszint fenntartására. A tudományos vizsgálatok eredményei alapján a 2 energiaszázaléknak megfelelő, azaz 5 g/nap transz-zsírsav bevitel 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2008-ban 17,3 millió ember halt meg valamilyen kardiovaszkuláris megbetegedés miatt. Ez a szám 2030-ra 23,3 millióra emelkedhet. Magyarországon talán még a nemzetközi helyzetnél is súlyosabb képet mutat a valóság, 2012-ben 64 178 ember, azaz az elhunytak 46%-a halt meg valamilyen keringési betegség következtében.
Ezek a zsírsavak molekulaszerkezetükben eltérnek a telített zsíroktól, kimutathatóan rossz élettani hatásúa. A transzzsírok az ipari termelésnél a növényi olajok keményítésekor keletkeznek, így a (részlegesen) hidrogénezett növényi olajjal készült élelmiszerekben fordulhattak elő nagyobb mértékben. Transzszírsavak természetes módon is képződnek a kérődző állatok gyomrában, így jelen vannak a tejben, a kérődző állatok húsában is, ez utóbbiakra azonban nem vonatkozik a szóban forgó EMMI rendelet.
Jelenleg a média munkatársainak, valamint fogyasztóknak egy része úgy véli, a margarinokat hidrogénezett növényi olajból készítik, így ezekben a termékekben fordul elő nagyobb mennyiségben transzzsírsav. Ezzel szemben a modern gyártási technológiáknak köszönhetően a jó minőségű, étkezési margarinokat már évtizedek óta természetes alapanyagokból, szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírokból, növényi olajokból és vízből állítják elő – tudatta lapunkkal a legnépszerűbb márkák magyar forgalmazója. Az Unilever szerint az által forgalmazott margarinok transzzsírsav-tartalma megfelel az EMMI 71/2013. (XI. 20.) rendeletének, hiszen a termékeket már évtizedek óta nem hidrogénezett növényi olajjal készítik. A szabályozás türelmi idejének lejárta nem érinti a vállalat portfólióját, hiszen termékei már a szabályozás megjelenése előtt is megfeleltek az egészségügyi kívánalmaknak.
