Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön este Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadást.
A kormányfő a hallgatóságból érkezett kérdésre is válaszolt. A Magyarországról szóló nyugati sajtóbeszámolókra és bírálatokra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyarok az 1989 előtt kialakult reflexek révén “elég jól védettek” az újságírásban rejlő akaratlan vagy szándékos “valóságtorzítások ellen”, de ez nem mondható el minden európai országról.
Miért támadják Orbán Viktort?
Szerinte ténykérdés, hogy Magyarország 1914 óta, a monarchia felszámolására és egy új Európa felépítésére irányuló törekvések kezdete óta “mindig is gyanúval körüllengett országként” jelent meg az európai nyilvánosságban.
Ez a helyzet sokszor ad okot méregre, és “az én munkámat is nehezíti”, mégis indulatok helyett racionális és cselekvő hozzáállás szükséges, a megoldás pedig hosszabb távon a gazdasági sikeresség lehet – mondta Orbán Viktor.
A támadásokat három kategóriába lehet rendezni, ezek az ismerethiányból adódó, az ideológiai alapú és a gazdasági érdekek által meghatározott támadások – fejtette ki.
Tusnádfürdőt is megmagyarázta
Az előadásban a miniszterelnök a tusnádfürdői beszédére is magyarázatot adot. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: soha nem állította, hogy Oroszország követendő példa, és hogy a Nyugatnak utánoznia kellene a felemelkedő keleti országokat, mint ahogy azt sem, hogy “a Nyugatnak vége”. Arra kívánt rámutatni, hogy az európai gazdaság teljesítménye és részaránya a világgazdaságban csökken, míg a nem demokratikus berendezkedésű államok teljesítménye növekedik, és ennek a ténynek a kimondása “elemi előfeltétele annak, hogy meg tudjuk változtatni ezt a tendenciát” – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági modelleket nem lehet “tetszés szerint utaztatni a világban”, hiszen például az orosz modellhez orosz ember kell, Magyarországnak pedig “magyar modell” – tette hozzá.
Kiemelte: Magyarország a Nyugat része, és “legnagyobb tragédiáink akkor álltak elő, amikor ebből a természetes közegünkből kiszakítottak minket”. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy nem demokratikus államok jelenleg gazdaságilag sikeresebbek a Nyugatnál, amiből az következik, hogy sok mindent másként kell csinálni.
“Erről kellene beszélni, de nem lehet úgy beszélni, hogy aki ezt a kérdést felveti, arra rásütik, hogy Oroszországot akar csinálni Európából” – mondta Orbán Viktor.
A nagy Németország volt a garancia
Orbán Viktor elmondta, hogy a német újraegyesítés nélkül nem szerezhették volna vissza szabadságukat a közép-európai volt kommunista országok, és Európa újraegyesítése sem sikerült volna – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadásában.
A berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából mondott beszédében a kormányfő kiemelte: 1989-90-ben egyáltalán nem volt biztos, hogy tartós lesz a szabadság és a demokrácia, és “a visszacsinálhatóság érzése ott volt a levegőben”.
A visszarendeződés ellen az “egyetlen garancia” a német újraegyesítés volt, amely így egyszerre szolgálta a németek és a többi “rab nemzet”, köztük a magyarok felszabadulását és szabadságának tartóssá tételét, és ezért a magyarok mindig hálásak lesznek a németeknek – tette hozzá a kormányfő.
Az egységes Németország az EU legerősebb tagjává fejlődött, és ma mindenki a második világháborúban “porig rombolt” Németország “gazdasági lokomotívjától” várja, hogy kihúzza a bajból az európai gazdaságot – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: az utóbbi 25 évre tekintve az látható, hogy Európa “visszaemelte magához Németországot”, mert belátta, hogy Németország nélkül nincs jövője.
Visszaérkeztünk Nyugatra
Magyarország az uniós csatlakozással visszaérkezett a Nyugatra, oda, ahová mindig is tartozott, de ennek révén nemcsak biztonságba került és lehetőségek, távlatok nyíltak meg előtte, hanem “a nyakába vette az EU gondjait is”.
Ezekre a gondokra az utóbbi években Magyarország megoldásokat dolgozott ki, amelyek sikeresek, így tanulmányozásra és átvételre érdemesek lehetnek más országoknak is – mondta a kormányfő.
Ismertette egyebek között az adórendszer átalakítását, amellyel kapcsolatban rámutatott, hogy végrehajtották a teherviselés “igazságos szétterítését”, és “teljesítményösztönző” adóztatást vezettek be. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a vagyoni különbségeket motiváló erőnek kell tekinteni, és nem mesterséges csökkentésükre kell törekedni, az “irigység kultúráját” pedig a teljesítmény tiszteletének kultúrájává kell átalakítani.
A EU-ban kialakult menekültügyi helyzetről és a bevándorlásról szólva kiemelte, hogy Magyarországon nincsen számottevő bevándorló közösség, amely más kulturális mintákat követ, mint a magyarok, és “szeretnénk, ha ez így is maradna”, mert Magyarország egyelőre nem tudná megoldani a bevándorlásból fakadó problémákat. Hozzátette: “tabutlanítani” kell a menekültkérdést, és egy új, megfontolt politika alapján le kell zárni az EU határait a gazdasági menekültek előtt, és gondjaikat ott kell kezelni, ahol keletkeztek.
