Noha 1994 májusa óta egyetlen választás sem volt, amelyen a KDNP önállóan megugrotta volna az 5 százalékos parlamenti küszöböt, a Semjén Zsolt vezette kereszténydemokraták időről időre nagy horderejű kérdésekben igyekeznek áterőltetni akaratukat a magyar törvényhozáson. Jogosan merül föl a kérdés: milyen alapon szeretné meghatározni tízmillió honfitársunk sorsát egy olyan párt, amelyik a reprezentatív közvélemény-kutatásokban hibahatár alatti eredményekkel szerepel.
Az egész KDNP egy rozzant díszlet az Orbán-kormány mellett – mondja a Hír24-nek adott nyilatkozatában Gábor György, a vallástudományok doktora, egyetemi tanár. A szakember úgy látja: az Orbán-rendszernek semmilyen politikai filozófiája vagy ideológiája nincs. Eklektikus módon söprűznek össze különböző elemeket a szimbolikus politizálás jegyében, a vallásra való hivatkozás pedig csupán a politikai propaganda részét képezi. Gábor György szerint a szatelitpártként funkcionáló KDNP félművelt, felkészületlen figurákból áll, elképesztő intellektuális deficittel.
Templom vagy szupermarket?
Gábor György a nagyáruházak vasárnapi zárva tartásának ötletét kifejezetten pragmatikus tervnek tartja, amelynek egyedüli célja, hogy a kormány a trafikmutyi mintájára a saját klientúráját hozza helyzetbe. A szakember kiemeli: hamis az Ausztriára való hivatkozás ebben az ügyben. Ausztriában a vasárnapi zárva tartás egy hagyomány, amely az évtizedek során beépült az emberek életritmusába, megszokottá vált. Ha új találmány lenne és most kívánnák bevezetni, akkor színtiszta anakronizmus lenne. Márpedig Magyarországon ez a helyzet, súlyosbításként vallási maszlaggal leöntve.
Pont ennyire hamis, amikor hazai KDNP-sek arra hivatkoznak, hogy bizonyos európai államokban (Egyesült Királyság, egyes skandináv országok) papíron máig létezik államvallás. Noha ez látszólag igaz, semmiképp nem jelenti azt, hogy ne érvényesülnének maximálisan a liberális demokráciák alapelvei. Valójában az államvallás csupán jelképként, díszletként maradt meg, miközben állam és egyház teljes szétválasztása érvényesül ezekben az országokban.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Kegyeltek és páriák
A nyugati demokráciák alappillére ugyanis a szekularizáció, vagyis állam és egyház szétválasztása. Ez biztosítja a vallási és lelkiismereti szabadságot, hiszen az államnak nem dolga világnézeti kérdésekben ítéletet alkotni. Függetlennek kell maradnia a polgárokat megosztó vallási kérdésekben. Nem teheti meg, hogy privilegizált helyzetbe hoz bizonyos egyházakat, világnézeteket. Egyetlen kötelessége, hogy alkotmányosan megteremtse azt a helyzetet, amelyben minden állampolgár szabadon megélheti a saját lelkiismereti szabadságát, hitét vagy hit nélküliségét.
Gábor György szerint gyalázatos, hogy ezzel szemben nálunk a Fidesz-KDNP 2011-es egyházi törvénye felrúgta a világnézeti semlegesség alapelvét, amikor a kétharmados politikai többségtől tette függővé: melyik egyház lehet bevett egyházközösség és melyik nem. Úgy látja: egyértelműen a kicsinyes és személyes bosszú eszköze, hogy partvonalon kívülre helyezték többek között az Iványi Gábor vezette metodista egyházat. (Ismert: korábban Iványi Gábor keresztelte meg Orbán Viktor két legidősebb gyermekét, valamint ő áldotta meg a miniszterelnök házasságát is.)
Nyugaton ez is másképp van
A vallásfilozófus hangsúlyozza: szemben a KDNP-vel, a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok nem vallási alapon szerveződő szervezetek, hanem olyan néppártok, amelyek szekuláris célokat tűznek maguk elé. Elképzelhetetlen, hogy egy törvény (pl. vasárnapi zárva tartás) egy konkrét egyház hitelvére épüljön, hiszen ez a világnézetileg semleges állam felmondása lenne. Semmilyen hitelv nem képezheti a törvényalkotás alapját. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon dönthessen: fontos-e neki egy adott egyház tanítása, de nem lehet kötelező normává emelni egyik tetszőleges vallás tanait sem. Az egyházak közjogi kiváltságokkal nem rendelkezhetnek, az állam mindenkié, hívőé és nem hívőé egyaránt.
Alátámasztja Gábor György szavait a Political Capital elemzője is. Juhász Attila a Hír24-nek elmondta: Európa nyugati felében a kereszténydemokrata pártok valójában nem világnézeti pártok és nincsenek olyan bigott megnyilvánulásaik, mint nálunk a KDNP-nek.
A politológus kiemelte: több európai országban (Németország, Hollandia, Belgium, Ausztria) erősek, akár a kormányzó koalíció tagjai a helyi kereszténydemokrata erők, ám fontos különbség, hogy ezek mind a szélesebb tömegek képviseletére vállalkozó néppártok, amelyek soha nem engednének meg maguknak olyan nemzetieskedő, homofób és kirekesztő mondatokat, amilyenek időnként elhangzanak Semjén Zsolt szájából.
Fotó: Hír24/Neményi Márton
Juhász Attila további fontos különbségként említette, hogy a nyugati kereszténydemokrata pártok épp a keresztény hagyományok miatt kifejezetten internacionalisták, a mai napig a legnagyobb támogatói az Európai Uniónak (minthogy magát az EU-t is zömében kereszténydemokrata politikusok hozták létre a II. világháború után), a Fidesz-KDNP ezzel szemben az Unió legharcosabb kritikusává vált nemzetközi szinten is.
Semjén Zsolt a pápa ellen
Mindkét szakértő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a KDNP nem csak a nyugat-európai kereszténydemokrata pártokhoz, de magához Ferenc pápához képest is fényévekkel el van maradva. Miközben a katolikus egyházfő már tavaly úgy nyilatkozott: „Ki vagyok én, hogy ítélkezzek a meleg emberek fölött?”, addig Semjén Zsolt a mai napig zavartalanul nyilatkozik blődségeket evolúció és teremtés kapcsolatáról, „három férfi házasságáról” vagy „hangos érdekcsoportok által ránk kényszerített deviáns felfogásról”.
