A mentesítés a rendelet megjelenésével elindult – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, aki moszkvai látogatásán nyilatkozott.
Nem akarják kiirtani az állományt
Az államtitkár kiemelte: “A sajtóban téves adatok jelentek meg, messze nincs 30 százalékos fertőzöttség a magyarországi sertésállományban. A háztáji gazdaságokban 3-5 százalékos, és megyénként változik a helyzet, a nagyüzemi sertéstelepeken pedig az elvégzett felmérés szerint 10 százalékos a PRRS betegséggel fertőzött sertések aránya.” A vidékfejlesztési államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy nem akarják kiirtani Magyarország sertésállományát.
A tenyészállomány kivágásakor mindemellett a vágóérték és a tenyészérték különbözetét 100 százalékosan kártalanítja a magyar állam. Ezenkívül pályázat útján, nemzeti támogatásból megkapják a gazdák az összes vizsgálat és védőoltás költségeit is.
Az országban közel 3 ezer tömeges sertéstartó telep van, a hét megye 736 telepéből 27-ben fogják elkezdeni az idén a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától mentesítést. Emellett a kisebb állományú gazdaságokban is, amelyek száma minimális.
Előnybe hoznák a hazai sertést
A tárca szeretné kiirtani ezt az emberre nem veszélyes sertésbetegséget az egész országban. Ennek módjáról Kardeván Endre elmondta: állománycserére is sor kerül, amely állami kártalanítással történik és vakcinázást, azaz védőoltást is alkalmaznak, valamint vérvizsgálatokat is végeznek.
Az elsők között lesz az északkeleti, illetve keleti országrészben Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, míg a nyugati országrészben Vas, Zala és Somogy megyét érinti a mentesítés. Ha a remények szerint az idén befejezik a mentesítést ezeken a területeken, akkor jövő január elsején folytatják a többi megyében. Ott kezdik a munkát, ahol a legkisebb a fertőzöttség, hogy tapasztalatokat nyerjenek.
A reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától mentes sertésállományok iránt nagy a kereslet Európa-szerte. Oroszországba például nem is lehet már a betegséggel fertőzött sertéseket behozni, sem tenyésztésre, sem vágásra.
Bár hosszú évek óta létezik ez a betegség Magyarországon és Európában is, ilyen jellegű mentesítésbe még senki sem fogott bele kontinensünkön – állítja Kardeván. Szerinte azért van szükség a PRRS betegség megszüntetésére Magyarországon, hogy a tenyészállat-állománya helyzeti előnybe kerüljön a világpiacon.
