Aláírták. Igaznak bizonyult egy szombati lapértesülés, miszerint Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről szóló kormányközi megállapodást szentesíteni röpül Moszkvába. Papíron a szignó, a megbízást az orosz Roszatom kapja.
Az esemény hátteréről közvetlenül a moszkvai sajtótájékoztató után Budapesten Lázár János, az illetékes magyar munkabizottság vezetője beszélt.
Mint köztudott, a jelenlegi paksi blokkok 2037-ig működhetnek, de már 2032-től csökken a teljesítményük, mközben folyamatosan nő Magyarország energiaigénye. Az éves szükséglet harminc százalékát már most külföldről szerzi be hazánk; Paks a szükséglet negyven százalékát biztosítja. A jelenlegi négy blokk nélkül – kormányzati számítás szerint – “húsz-harminc-negyven százalékkal lenne drágább a villamos áram”.
Magyar marad az atom
Na de a lényeg: tender nélkül, Brüsszel jóváhagyásával, harminc évre szóló orosz állami hitelből, úgy 10-12 milliárd euróból a jelenlegi 2000 megawatt mellé két, egyenként 1200 megawatt kapacitású blokk épül, s lép üzembe 2023-tól. Így Paks akár az ország energiaszükségletének ötvenöt százalékát is biztosíthatja majd.
A hitelről Lázár János a következőképpen fogamazott: “Ilyen futamidővel, ilyen kondíciókkal ez az elmúlt évtized legjobb üzlete.”
A beruházás nyolcvan százalékára az orosz hitel a fedezet, a maradák húsz százalékot a magyar költségvetés állja. Utóbbira Lázár azt mondja: “Nekünk kell a végén betenni a pénzt.”
Néhány egyéb külhoni atomerőmű-beruházással ellentétben Paks a bővítés után is teljes egészében magyar tulajdonban marad.
A magyar kormány a GDP 1 százalékos növekedését és tízezer új munkahelyet remél a gigaberuházástól, valamint úgy véli, a 10-12 milliárd euró 40 százalékát idehaza költik majd el.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Az új blokkok tervezett élettartama hatvan év. Eldőlt, hogy a fűtőelemeket az első húsz évben biztosan az oroszoktól vesszük, és a Roszatom kötelessége elszállítani azokat. A szerződés hosszabbítható, de csak abban az esetben, ha az orosz cég vállalja a kiégett elemek további elhelyezését is.
Az előkészítő munkát magyar részről Lázár János koordinálta. Ahogy ő maga fogalmazott: “A balhét nekem kell elvinnem.” A hektikus magyar-orosz viszonyról újságírtói kérdésre Lázár ezt mondta: “Egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent mindenkinek.”
Felelőtlenség
Korábban több ellenzéki párt is tiltakozott a tervezett aláírás ellen. A szocialisták szerint a kötelezvény “hosszú távon kötött pályára helyezhetné a magyar energiapolitikát”. Közleményében Józsa István úgy fogalmaz, “nem volt valós társadalmi egyeztetés, szakmai vita és országgyűlési döntés, nem ismertek a tervezett beruházás fő paraméterei, költségei, a környezetre és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásai”. Józsa szerint, ha “Orbán valóban országgyűlési felhatalmazás nélkül vállal kötelezettséget, az felelőtlenség”.
Az LMP-től Széll Bernadett az “atomos”. A politikus “emlékezteti” Orbán Viktort, hogy “nincs semmiféle felhatalmazása arra, hogy bármilyen módon megállapodjon a paksi bővítéssel kapcsolatban… ha felhatalmazás és nemzetközi tender nélkül megállapodik az oroszokkal, a korábbinál is veszélyesebb vizekre evez, hiszen hazánk függetlenségét komolyan veszélyeztető lépést tesz”.
