A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint az új polgári törvénykönyv cselekvőképességi szabályai jelentős előrelépést jelentenek a hatályos Ptk. szabályaihoz képest. A tárca ezt arra reagálva közölte, hogy Szabó Máté hivatala bejelentette: az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul a szabályozás miatt.
A KIM tudatta: a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet teljesen, általánosan és véglegesen kizárni, hanem csak egyes ügycsoportokra, és 5 éves felülvizsgálat kötelezettségével lehet korlátozni. Az új polgári törvénykönyvet előkészítő kodifikációs bizottság éppen a jogaik gyakorlásában korlátozottak védelme érdekében tartotta szükségesnek a cselekvőképességet korlátozó gondnokság intézményének fenntartását.
A tárcát meglepte, hogy az alapvető jogok biztosa a még hatályba sem lépett új polgári törvénykönyv cselekvőképességet korlátozó rendelkezéseit támadja az Alkotmánybíróságon, amikor az évtizedek óta hatályban lévő régi polgári törvénykönyv nemcsak a cselekvőképesség korlátozását, hanem a kizárását is lehetővé teszi. “Nem feltételezzük, hogy a hatályos szabályok elkerülték volna Szabó Máté figyelmét, de nem értjük, hogy hatéves hivatali ideje alatt miért nem talált módot az ombudsman arra, hogy a Ptk. alkotmányosságát megkérdőjelezze” – fogalmazott közleményében a minisztérium.
Szabó Máté azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte alapjogsértő és ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal is a teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, jellemzően fogyatékossággal élők nyilatkozatainak automatikus semmissége, illetve a legszemélyesebb döntések megtételének általános kizárása.
A teljesen korlátozó gondnokság átfogóan avatkozik bele a fogyatékossággal élők magánéletébe, döntési szabadságába. Az ombudsman szerint a gondnokság alá helyezéshez minden esetben olyan egyedi bírósági vizsgálat kell, amelynek nem csupán a gondnokság alá helyezés indokoltságára, hanem az alkalmazandó jogkövetkezményekre is ki kell terjednie. Az automatikus jogkövetkezmény előírása az önrendelkezéshez való jog aránytalan korlátozását jelenti.
Szabó Máté szerint nem vitatható ugyan, hogy adott esetben legitim cél a gondnokság alatt álló jogainak és érdekeinek, illetve a vele jogviszonyba lépők személyi és vagyoni érdekeinek védelme, de ez egy kisebb sérelmet okozó korlátozással, például a megtámadhatóság biztosításával is elérhető lenne. A biztos kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, a szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközik.
