Steiner Pál újra a legfőbb ügyészhez fordult. Immár amiatt, hogy – mint azt az FN24 elsőként megírta – nem volt bűncselekmény, amikor Gaudi-Nagy Tamás az Országgyűlésben kétségbe vonta az auschwitzi haláltábor helyén létesített emlékhelyen kiállított tárgyak és adatok hitelességét.
A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hetekben több írásbeli kérdést is feltett a legfőbb ügyésznek arról, indult-e büntetőeljárás holokauszt-tagadás bűntette miatt a képviselővel szemben. Polt Péter először arról tájékoztatott, hogy feljelentés-kiegészítést rendelt el, majd a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a Gaudi-Nagy Tamás ellen tett feljelentéseket.
Az ellenzéki politikus szerint a határozatot az ügyészség a nyilvánosság teljes megkerülésével hozta meg. Steiner Pál ezért felszólítja Polt Pétert, hogy válaszoljon a következőkre:
Az eljáró ügyészség milyen nyomozati cselekményeket végzett el a büntetővizsgálat során?
Mire irányult a feljelentés kiegészítési eljárás?
Milyen szervezetektől, szakértőktől szereztek be adatokat?
Melyek voltak azok a tartalmi érvek, amelyek alapján az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a jobbikos képviselő cselekménye nem bűncselekmény?
A Legfőbb Ügyészség miért nem hozta azonnal nyilvánosságra a feljelentéseket elutasító döntését és annak indokolását?
Orbán Viktor nemrég kijelentette: Magyarországon az antiszemitizmus elfogadhatatlan és tűrhetetlen – írta közleményében az MSZP parlamenti képviselője, aki szerint a “titokban meghozott döntés bizonyítja, a legfőbb ügyész nemcsak eltűri a holokauszttagadást, hanem folytatja az Orbán-kormány tagjaira is jellemző kettős beszédet”.
Fotó: MTI
Mint korábban megírtuk, Gaudi-Nagy Tamás akkor szólalt fel, amikor az Országgyűlés egy MSZP-s határozati javaslaton vitázott. Úgy érezte, egyéni történelmi nézeteit meg kell osztania a Tisztelt Házzal, azt mondta: „Az auschwitzi haláltábor kapcsán sok kritika elhangzott már, hogy vajon az ott bemutatott események összhangban vannak-e a történtekkel.”
Korábban az MSZP undorodva utasította vissza a Jobbik provokációját, felszólította Polt Pétert, hivatalból indítson eljárást Gaudi-Nagy ellen a holokausztról tett kijelentése miatt, amelyben ismét relativizálta és megkérdőjelezte a holokauszt tényét. „Sunyi módon a történészek tudományos vitájának álcázta saját aljas véleményét, amely szerint megkérdőjelezhető azoknak a szörnyű gaztetteknek a valóságtartalma, amelyeket a nácik elkövettek az auschwitzi haláltáborban.”
Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője akkor Gaudi-Nagy szavaira reagálva közleményt adott ki. Ebben a leghatározottabban elítélt minden olyan kétértelmű kijelentést, mint amilyet a jobbikos tett. „Senkinek nincs joga megkérdőjeleznie a holokauszt tényét, milliók szenvedését és halálát” – tette hozzá.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Kövér László házelnöktől kért intézkedést Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő holokausztról tett kijelentése miatt. “A képviselő ezen felszólalásával az újkori antiszemitizmus fegyverét a holokauszt relativizálását valósította meg” – hangsúlyozta a zsidó szövetség, hozzátéve, hogy “a képviselő nyíltan nem tagadta ugyan a holokauszt tényét, de alantas módon célzott arra, hogy a több millió áldozat kivégzésének színhelyén kialakított emlékhelyek nem a valóságot tükrözik”.
Mint korábban megírtuk, nem ez volt az első eset, hogy Gaud-Nagy botrányt kavart. A Parlament blog szerint 2010-ben például megjegyzésekkel kísérte, hogy a parlamenti folyosón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy rabbi vendégével haladt végig. “Jött felmérni, hogy mekkora zászló kell majd a hatalomátvételhez?” – szólt oda a jobbikos a zsidó egyházi személy látogatása kapcsán.
A képviselőnél visszatérő téma a holokauszt. 2010-ben például a költségvetés vitájakor azzal volt problémája, hogy „a kiadási tételek között szerepel a párizsi békeszerződésből 1,7 milliárd forintos fizetési kötelezettség”, majd hozzátette: „Én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett.”
Ekkor kezdte el fejtegetni, hogy a holokausztkutatásnál le kellene számolni a tabukkal: „Igenis nem lehetnek szent tehenek gyakorlatilag a tudományos kutatás és a véleménynyilvánítási szabadság úgymond piacán, tehát igenis ha éppen akár a holokausztkutatásról van szó, ha éppen akár a hungarocídium kutatásáról van szó, tehát a magyarság ellen elkövetett bűntettek tömegeiről az elmúlt vérzivataros huszadik században, igenis nem lehet alkotmányosan különbséget tenni.”
