Belföld

Nem bűn Auschwitz megkérdőjelezése

Gaudi-Nagy Tamás parlamenti felszólalásában arra utalt, nem minden úgy történt, ahogy mondják. Polt Péter szerint nem történt bűncselekmény.

A legfőbb ügyész Steiner Pál (MSZP) kérdésére azt válaszolta, hogy nem rendelték el a nyomozást a feljelentés-kiegészítés alapján sem Gaudi-Nagy Tamás ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában a jobbikos képviselő ellen, a nemzeti szocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt tett feljelentéseket, elutasította.

Gaudi-Nagy Tamás akkor szólalt fel, amikor az Országgyűlés egy MSZP-s határozati javaslaton vitázott. Úgy érezte, egyéni történelmi nézeteit meg kell osztania a Tisztelt Házzal, azt mondta: „Az auschwitzi haláltábor kapcsán sok kritika elhangzott már, hogy vajon az ott bemutatott események összhangban vannak-e a történtekkel.”

Korábban az MSZP undorodva utasította vissza a Jobbik provokációját, felszólította Polt Pétert, hivatalból indítson eljárást Gaudi-Nagy ellen a holokausztról tett kijelentése miatt, amelyben ismét relativizálta és megkérdőjelezte a holokauszt tényét. „Sunyi módon a történészek tudományos vitájának álcázta saját aljas véleményét, amely szerint megkérdőjelezhető azoknak a szörnyű gaztetteknek a valóságtartalma, amelyeket a nácik elkövettek az auschwitzi haláltáborban.”

Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője akkor Gaudi-Nagy szavaira reagálva közleményt adott ki. Ebben a leghatározottabban elítélt minden olyan kétértelmű kijelentést, mint amilyet a jobbikos tett. „Senkinek nincs joga megkérdőjeleznie a holokauszt tényét, milliók szenvedését és halálát” – tette hozzá.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Kövér László házelnöktől kért intézkedést Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő holokausztról tett kijelentése miatt. “A képviselő ezen felszólalásával az újkori antiszemitizmus fegyverét a holokauszt relativizálását valósította meg” – hangsúlyozta a zsidó szövetség, hozzátéve, hogy “a képviselő nyíltan nem tagadta ugyan a holokauszt tényét, de alantas módon célzott arra, hogy a több millió áldozat kivégzésének színhelyén kialakított emlékhelyek nem a valóságot tükrözik”.

Mint korábban megírtuk, nem ez volt az első eset, hogy Gaud-Nagy botrányt kavart. A Parlament blog szerint 2010-ben például megjegyzésekkel kísérte, hogy a parlamenti folyosón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy rabbi vendégével haladt végig. “Jött felmérni, hogy mekkora zászló kell majd a hatalomátvételhez?” – szólt oda a jobbikos a zsidó egyházi személy látogatása kapcsán.

A képviselőnél visszatérő téma a holokauszt. 2010-ben például a költségvetés vitájakor azzal volt problémája, hogy „a kiadási tételek között szerepel a párizsi békeszerződésből 1,7 milliárd forintos fizetési kötelezettség”, majd hozzátette: „Én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett.”

Ekkor kezdte el fejtegetni, hogy a holokausztkutatásnál le kellene számolni a tabukkal: „Igenis nem lehetnek szent tehenek gyakorlatilag a tudományos kutatás és a véleménynyilvánítási szabadság úgymond piacán, tehát igenis ha éppen akár a holokausztkutatásról van szó, ha éppen akár a hungarocídium kutatásáról van szó, tehát a magyarság ellen elkövetett bűntettek tömegeiről az elmúlt vérzivataros huszadik században, igenis nem lehet alkotmányosan különbséget tenni.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik