Parragh László nemrég azt nyilatkozta, hogy a felsőoktatásnak is jót tesz, ha a kamara megjelenik a területen, részt vesz a felsőoktatási kerekasztalban. Január óta ennek megfelelően képviselheti is azt a sokat hangoztatott érvrendszerét, amelynek elemei többek között, hogy nem kell annyi diplomás, helyette jó szakikra van szükség, fönntarthatatlanok a vidéki főiskolák, meg kell szüntetni a tücsökszakokat.
A Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének vizsgálatai azonban ellentmondanak az elnöki, és nem mellesleg miniszterelnöki érvelésnek. Mint korábban írtuk, Orbán Vikotr legutóbb egy szakmunkásversenyen adta elő a „túl sok a diplomás”, „több szakmunkásra van szükség”, „a magyar oktatás nem igazodik a munkaerőpiac igényeihez” és hasonló szlogenekkel jellemezhető elméletét. Ráadásul Orbán Viktor nemcsak mondja mindezt (mint tudjuk, ne ezt nézzük, hanem azt, mit tesz), hanem ezek szellemében változtatja meg a magyar oktatási rendszert.
A kamarai kutatóintézet által áprilisban kiadott Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról című kiadvány szerint viszont a diploma kifejezetten jó az egyénnek, a gazdaságnak és így az országnak is.
Több diplomás, nagyobb GDP
A vizsgálat az OECD adatai alapján megállapítja például, hogy a felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével nő egy ország egy főre jutó GDP-je. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arány mellett 20 000 dollár volt az egy főre jutó GDP 2009-ben, az USA-ban a 40 százalékos diplomás arányhoz 40, Kanadában a közel 50 százalékos arányhoz 38 ezer dollár GDP mutatható ki. A sereghajtó a kutatásban szereplő országok között Brazília, ahol alig több mint 10 százalékos a diplomások aránya, és az egy főre jutó GDP is alig több mint 10 ezer dollár. A dél-amerikai ország egyébként ezt felismerte, épp ezért indított nagyszabású programot az átlagvégzettség növelésére, ennek részeként a világ számos egyetemén (jövőre már magyar egyetemeken is) tanulhatnak állami pénzből a brazil fiatalok.
Egy országnak már csak azért is jó, ha több a magasan képzett állampolgára, mert ez több az adóbevételt jelent – állítja a tanulmány. Sőt, azt is megnézték a kutatók, hogy milyen hatással van a korrupciós szintre a diplomások aránya. A Transparency International úgynevezett korrupciós percepció indexét (CPI) vették alapul, és egyértelmű összefüggést találtak: egy ország korrupciós értéke csökken a felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével. (Az adatokból mellesleg az olvasható ki, hogy nálunk ez a szint annál is magasabb, mint amennyi a diplomások alapján elvárható lenne.)
Több diplomás, jobb demokrácia
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartama magasabb, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőké. A jelenség mögött az egészségesebb életmód és az átlagosnál jobb egészségügyi rendszerhez való könnyebb hozzáférés áll. Minél magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya egy társadalomban, annál nagyobb az adott társadalomban a születéskor várható élettartam. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arányhoz 74 év a születéskor várható élettartam (s ez sajnos az elvártnál jóval kevesebb), addig például Új-Zélandon a diplomások 40 százalékos aránya mellett 81 év.
A demokrácia minőségét tekintve is jó egy államnak, ha több a magasan képzett polgára. A magasan kvalifikáltak nagyobb arányban szavaznak, társadalmilag aktívabbak. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 10 százalékponttal nagyobb arányban vesznek részt az országgyűlési választásokon, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők.
A vidéki főiskolákra szükség van
Ami a vidéki felsőoktatási intézmények – Parragh László által is szorgalmazott – kivéreztetését illeti, ez elsősorban a társadalmi mobilizációs csatornák elzárását jelentené. A kutatás megvizsgálta a felsőoktatás intergenerációs (nemzedékek közötti) mobilitásra gyakorolt hatását. Ehhez az apa iskolai végzettségét vették figyelembe, és készítettek egy, a mobilitás erősségét mérő mutatót. Ebben a 100 fokú skálán a magyarországi állami felsőfokú intézmények átlagos értéke 31 pont, míg a vidéki felsőoktatási intézmények mutatója ennél jóval magasabb. A vidéki intézmények sokkal nagyobb szerepet játszanak a társadalmi mobilitás elősegítésében, mint a fővárosiak.
Másrészt a vidéki intézmények munkahelyeket teremtenek, és élénkítik a helyi gazdaságot is, „fenntartják a térség vitalitását, formálják humánerőforrásait, hozzáadott értéket jelentenek a közösség életében, valamint értékteremtő és közösségi szerepeiken keresztül erősítik a társadalmi kohéziót”.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Mennyibe kerül?
Az OECD országokban 2009-ben átlagosan a GDP 1,4 százalékát fordították felsőoktatásra. Dániában és Finnországban magasan átlag feletti a ráfordítás mértéke, az előbbiben 2,4, az utóbbiban 2,2 százalék. A másik oldalon az Egyesült Királyság és Olaszország szerepel, az előbbi 0,8 százalékkal, az utóbbi 0,9 százalékkal. Magyarországon ez szint az OECD átlag alatti volt már akkor is, 1,1 százalékkal.
Azóta – erre a kutatás nem tér ki – a Széll Kálmán-tervben leírtakkal összefüggésben újabb jelentős forráskivonás volt a területről, most már a 0,7 százalékát sem éri el a GDP-nek a felsőoktatási ráfordítás. Ezzel valószínűleg OECD-sereghajtók lettünk.
Miért jó az egyénnek?
Már lapunkban is sokszor írtunk arról, hogy a diploma az egyén számára is rendkívül fontos. Bárki bármit mond, az adatok azt mutatják, és ezt az iparkamara anyaga is bizonyítja, hogy a diplomások körében alig van munkanélküliség, gyorsan találnak állást és viszonylag jól keresnek.
Magyarországon kifejezetten nagy a különbség a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája között (12 százalék, míg az OECD-átlag 9). Fontos, hogy míg a szakképzetlen fizikai munkakörökre folyamatosan csökken a kereslet, addig a szakképzett fizikai és a diplomás szellemi munkakörökre is egyre nagyobb igénye van a munkaerőpiacnak. A friss diplomások átlag 3,4 hónap alatt találnak állást.
Persze lehet diplomával a McDonald’s-ban is dolgozni. Gyakori érv a sok felesleges „tücsökszak”, aminek elvégzése után csak alacsonyabb végzettséggel is betölthető állásokban dolgozhatnak a végzettek. A kutatás ugyanakkor megállapítja, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak 27 százaléka tekinthető túlképzettnek és 13 százalék alulképzettnek. A diplomások szempontjából fontos első négy, úgynevezett FEOR főcsoportban viszont a túlképzettek aránya az átlagosnál alacsonyabb. Különösen fontosnak tekinthetők az ügyviteli munkakörök, itt a túlképzettek aránya 17 százalékos, ami nem tekinthető magasnak, hiszen a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröknél is ugyanennyire becsülhető a túlképzettek aránya.
Mindenütt többet keresnek a magasabban képzettek az alacsonyabban képzetteknél. Nálunk a diplomások és a legfeljebb középfokú végzettségűek keresete között nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő eltérés tapasztalható. A férfiak a 244 százalékát, a nők 187 százalékát keresik a középfokú végzettségűek átlagos fizetésének.
