A hónap végén pontos adatok lesznek arról, hogy az ország mely területén hány pedagógusra van szükség – mondta Balog Zoltán az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén. Az emberi erőforrások minisztere szerint a gyermeklétszám-csökkenés miatt lehet pedagóguselbocsátás, de úgy véli, nem tömeges méretekben. Balog megjegyezte: soha nem mondták, hogy egyetlen munkahely sem szűnik meg.
Az átalakításokat részletezve kifejtette: az „új Klebelsberg-rendszert” folyamatosan finomítják, hogy világos legyen, mi az önkormányzat dolga mint működtetőé, és az államé mint fenntartóé. Fontosnak tartotta, hogy az önkormányzati fenntartásban jelentkező „pluszt át tudják menteni” az új rendszerbe.
A következő nagy lépés a pedagógus-életpályamodell bevezetése lesz, augusztusban készülnek el azok az új munkaszerződések, amelyek lehetővé teszi a pedagógusoknak, hogy belépjenek az új életpályarendszerbe. Ezek a pedagógusok az állami pedagóguskar tagjai lesznek – jelezte.
Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke azt mondta: ahhoz, hogy az intézmények dönteni tudjanak, felvehetik-e a gyerekeket, látni kellene a pontos feltételeket. (A tervek szerint szeptembertől nem gyereklétszám-alapú, hanem csoportnormatíva alapú lesz a finanszírozés.)
Sós Tamás (MSZP) szerint visszalépés, ami az oktatásban történik, indokolatlan mértékű centralizáció valósul meg, jelentős mértékű a pénzkivonás, és sok esetben a gyermek és a pedagógiai módszerek vesznek el a rendszerben. A szakképzési hozzájárulás összege fele, mint 2011-ben volt – jegyezte meg, bírálva a tankötelezettségi korhatár 18 évről 16 évre történő leszállítását, mondván: a hosszabb távú célokról lemond a kormány veszélybe sodorva az ország versenyképességét.
Dúró Dóra (Jobbik) szerint az állami fenntartásba vétel kapcsán önkormányzatok és intézményvezetők hatáskörét túlságosan megkurtították. Nagyon sok jelzés érkezett, pedagógusok, intézményvezetők panaszkodtak, és nem minősítették zökkenőmentesnek az átadás-átvételt – mondta, hozzátéve: szerinte sikertörténetről semmiképpen nem lehet beszélni. Párttársa, Ferenczi Gábor jelezte, attól tart, hogy óraszám-emelkedést eredményez a pedagógusoknál a kötelezettségvállalások átalakítása.
Balog Zoltán válaszában kiemelte: egy akkora átalakítás hatásait, ami a közoktatásban húsz éve nem volt, sommásan visszalépésnek értékelni korai. A minőségromlás eddig volt jellemző, ezt szeretnék megállítani – közölte.
Hat szakszervezetből öttel sikerült megállapodni, és a pedagógustársadalom döntő többsége képviselőiken keresztül megértette, “van egy hajó, ami elment, a partról kiabálni felesleges, bent kell lenni a hajóban” és ott kell az érdekeiket érvényesíteni – ismételte meg korábbi hasonlatát.
Kijelentette, az átadás-átvétel kapcsán a nehézségeket nem tagadták, de most március közepén kevesebb probléma van, mint januárban volt. Állami fenntartásba vétel történt, nem államosítás – hangsúlyozta, kitérve arra is, hogy nem lesz óraszámemelés az életpályamodell bevezetésével. A képzendő pedagógusok számát ugyanakkor csökkenteni fogják, hiszen itt a legnagyobb a pályaelhagyók aránya. Azzal egyetértett, hogy az intézményvezetők szerepkörét pontosítani, erősíteni kell. A művészeti iskolák minősítését átalakítják, új rendszer lesz – jelezte.
A tárca vezetője kérdésre elmondta: az önfenntartó felsőoktatást soha nem gondolták úgy, hogy kizárólag a hallgatók hozzájárulásából fent lehet tartani az intézményeket. A hallgatói szerződések kapcsán szerinte lehet szakmák és az itthon töltött idő szerint is differenciálni. Jelezte: április végére-május elejére látni lehet, hogy a kerekasztalon miben tudnak egyetérteni, és akkor szívesen beszámol ismét.
