A Wall Street Journal azzal a gondolattal vezette fel a Mesterházy Attilával készített interjút, hogy “Magyarország széttöredezett liberális ellenzéke közeledik a szövetségkötéshez, amely azt célozza, hogy legyőzze Orbán Viktor konzervatív miniszterelnököt, visszaforgassa az ő populista kormánya által végrehajtott ellentmondásos alkotmányos változtatásokat, valamint olyan politikát valósítson meg, amely barátságosabb a külföldi befektetők irányában”.
Ezekben a pontokban nincsenek nézeteltérések – idézte a lap Mesterházyt, akit úgy jellemzett, hogy “a szocialistáknak, a legnagyobb ellenzéki pártnak a vezetője, aki azon dolgozik, hogy koalíciót hozzon létre kisebb csoportokkal Orbán legyőzése érdekében a jövő évi választásokon, valamint hogy nemzetközi támogatást szerezzen ügyének”.
Az amerikai lap az igazságszolgáltatás rendszerének és a média szabályozásának a megváltoztatását emelte ki nevesítve azon magyar kormányzati lépések közül, amelyek “éles bírálatot váltottak ki az Európai Unió tisztségviselőiből, valamint globális emberi jogi csoportokból a fékek és ellensúlyok aláásása miatt”.
Mesterházy Attila, azon túl, hogy a jogállam helyreállítását nevezte a leendő új kormány legfontosabb feladatának, kifejtette: a szocialisták vissza akarják terelni az országot a recesszióból “a fenntartható fejlődés útjára”. A jogállamisággal kapcsolatos teendők közül a szocialista pártvezető kiemelte a törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatási hatalmi ág szétválasztásának világossá tételét, az Alkotmánybíróságtól elvont jogkörök visszaadását, a jegybank függetlenségének biztosítását, a sajtószabadság kiterjesztését, valamint az ország költségvetését ellenőrző intézmény megerősítését.
A lap elemzők véleményére hivatkozva azt írta, hogy az ellenzék választási sikere szempontjából lényeges a Mesterházy és Bajnai közötti együttműködés.
“Az Együtt 2014 a kiábrándult Fidesz-szavazóknak ésszerűbb centrista alternatívát fog nyújtani a status quóval szemben. Ezt a szocialisták egymagukban nem tudják nyújtani” – idézte a WSJ Mujtaba Rahmant, az Eurasia Group New York-i elemzőjét.
Mesterházy gazdaságpolitikai elképzeléseit ismertetve az amerikai lap kitért arra, hogy a szocialisták csökkenteni akarják a bankokat sújtó adókat a hitelezés újraindítása érdekében, valamint kiegyenlített esélyeket akarnak teremteni a gazdaság nemzetközi és hazai szereplői számára.
“A külföldi tulajdonú vállalatok elleni háborút be kell fejezni. Az embereket nem érdekli, hogy ki a vállalat tulajdonosa. Munkahelyet és tisztességes fizetést akarnak” – idézte a lap az MSZP elnökét. Mesterházy szerint Magyarországnak ahelyett, hogy újabb pénzügyi mentőhálót kér a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól, más módokat kell találnia arra, hogy biztosítsa a nemzetközi befektetőket az ország stabilitásáról és a kormánypolitika kiszámíthatóságáról.
Mesterházy az interjúban lehetőségként felvetette, hogy Magyarország 2015. január 1-jétől beléphetne az európai ERM-2 valutaátváltási mechanizmust alkalmazó országcsoportba. Ez az euróövezethez való csatlakozás előfeltétele. Az ERM-2 mechanizmus alkalmazásával Magyarország kötelezettséget vállalna szigorú célszámok betartására a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a forintárfolyam terén. Az MSZP elnöke szerint az ország a kiszámíthatóság és a hitelesség tekintetében többet nyerhet, mint amennyit veszítene az ERM-2-höz való csatlakozással. Ezen túlmenően pedig magához az euróövezethez való csatlakozás külön politikai döntést igényelne – tette hozzá Mesterházy.
“Ha teljesítenénk is a kritériumokat, rugalmasak lehetnénk az eurózónába való belépést illetően. Az a kérdés, hogy akkorra milyen állapotban lesz az eurózóna” – mondta.
