Az oktatásért felelős államtitkár levélben értesítette a polgármestereket, hogy a „jó állam” úgy veszi át január elsejétől azon települések iskoláinak fenntartását, amelyek erre önerőből nem képesek, hogy ezért az önkormányzatoknak többet kell fizetniük, mint amennyibe eddig került intézményük fenntartása – állítja Varga Péter.
Az MSZP megyei elnökhelyettese, apátfalvi polgármester szerint erről eddig nem esett szó, ezt december 6-án olvashatták először a levében. A „gondoskodó állam” mindössze kilenc napot hagy az érintett képviselőt-testületeknek arra, hogy eldöntsék, tudnak-e fizetni abból, ami nincs és eldöntsék, milyen jövőt szánnak iskoláiknak, és milyen sorsot a gyermekeiknek. Mindezt úgy – tette hozzá a polgármester –, hogy a 2013-as költségvetés még nincs elfogadva, de ha el is lenne, akkor is fenekestül felforgatja az önkormányzatok büdzséjét, finanszírozását jövőre.
A „fizetség” fejében az állam kötelezettséget nem vesz át, viszont bérleti díjat kérhet, ha az eddig ingyen használt sportpályán sportolni szeretnének a gyerekek, vagy egy kiállítást szeretnének rendezni, esetleg hétvégén községi rendezvényen használnák az iskola ebédlőjét. Nem garantálja az állam a művészeti iskolákkal kötött szerződések továbbvitelét sem, viszont arra kéri az önkormányzatokat, hogy működjenek együtt, mert különben a pedagógusok nem kapnak januárban fizetést. Arra az átszervezésre, amire a „jó állam” saját magának éveket adott, az önkormányzatoknak 9, azaz kilenc napot.
Az MSZP megyei elnökhelyettese fenyegetésnek, zsarolásnak tartja Hoffmann kijelentését, amely szerint „aki nem paríroz, annak a településén a pedagógusok nem kapnak fizetést. És haragudjanak az önkormányzatokra, mert ők nem működtek együtt kellőképpen a jó állammal”.
Még mindig nem tudjuk, még mindig egy szó sem esik arról, hogy mitől lesz ez a rendszer jobb, mint az előző – tette hozzá Varga – egy biztos: a központosított rendszerben sokkal könnyebb lesz az államnak hű alattvalókat képezni, mert a rettegő pedagógus az egyen-tantervből, az egyen-tankönyvekből tanítja majd az egyen-ideológiát, mégpedig nem túl sokáig – hiszen az oktatás sokba kerül. Gyermekeinket 16 éves korukban utcára dobhatják, felsőbb képzésre, egyetemre az állam nem költ, a szülőknek pedig nincs pénzük. Belőlük lesznek azoknak a tömegei, akik nem gondolkodnak, nem regisztrálnak, nem politizálnak, nem választanak, csak néma közmunkások lesznek – éhbérért. És az ő gyermekeik is, és az övék, és az övék is…
Ezekről a sorsokról kell most dönteniük kilenc nap alatt a sarokba szorított, anyagilag kivéreztetett önkormányzatoknak – mondta Varga Péter.
Mint írtuk, január 1-jétől az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését (nagyjából a gondnoki munkákat) főszabály szerint a 3 ezernél több fős települések megtartják, a kisebbektől azt is átveszi az állam. Kérésre mindkét településtípus eltérhet a főszabálytól, azaz a kicsik kérhették, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át az államosítás kulcsintézményére, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központra (KIK). Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket a Belügyminisztérium (BM) összegezte november 21-ig. Az iskolaműködtetésről szóló nyilatkozatokat egy – a BM, az NGM, és az Emmi delegáltjaiból – összeállt tárcaközi bizottság értékelte, ha a bizottság szerint „nem jogos a működtetés átadása, vagy csak hozzájárulás megfizetése esetén, akkor 9 napja van az önkormányzatnak arra, hogy döntését újra átgondolja”. Hogy végül a 9 napos gondolkodási idő után kié lesz az utolsó szó, az eddig nem derült ki.
A szerkesztőségünk birtokába jutott listából kiderül, a – 493 háromezer lakosnál népesebb településből – összesen 228, köztük Apátfalva – döntött úgy, hogy az iskolái fenntartásának elvonásával együtt „vigye az állam” a működtetést is. A listán nagyközségek mellett számos város is akad, köztük olyanok, amelyek kifejezetten iskolavárosokként élnek a köztudatban. Így Sárospatak, Nagykőrös, Zirc vagy Cegléd. Nem kéri a működtetési jogot Sátoraljaújhely, Kiskunfélegyháza, Mohács, Szerencs, Makó, Csorna, Kapuvár, Gyöngyös, Tiszafüred, Szécsény vagy Pápa. Az ország 14. legnagyobb városa, a 65 ezres Érd is ott van a listán a maga 10 oktatási intézményével.
