Van már Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiánk, elindult jó pár integrációs program az országban, most pedig egy újabb program indul a cél érdekében. Nyolc ország (Albánia, Bulgária, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) tizennyolc civil, illetve állami szervezet azért fog együttműködni, hogy két év alatt pozitív példákat, “jó gyakorlatokat” és módszereket dolgozzanak ki a romák integrálására. Mindezt európai uniós, mindössze 1, 8 millió eurós költségvetésből.
„A kormányzat az első perctől a roma integráció ügyét szolgálja, és szemléletváltozást hozott abban is, hogy nagyobb hangsúlyt helyezett a roma közösségek bevonására a róluk szóló döntésekbe. Nincs olyan romaprogram Magyarországon, amelyhez ne kellene a roma önkormányzatok hozzájárulása, egyetértése”- ezt már Balog Zoltán az emberi erőforrás minisztere mondta a sajtótájékoztatón.
Jó gyakorlat
Kérdés, segíthet-e egy újabb program?
Megírtuk, sok esetben előfordul, hogy a romák felzárkóztatására kiírt pályázatokat illetéktelenek veszik igénybe. Hiszen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint, elég, ha papíron nyilatkozik arról valaki, hogy roma, máris az őt foglalkoztató vállalkozónak busás pénz üti a markát.
Bár azt Balog is elismeri, hogy vannak olyan integrációs programok, amelyek nem hozták meg a megfelelő sikert, ami részben annak köszönhető, hogy nem volt megfelelő visszacsatolás egy adott program után. A miniszter szerint azért is kell, hogy olyan szervezetek prezentálják a felzárkózási programokat, amelyek maguk is részt vettek a kivitelezésben. Ide sorolja, a most induló PAIRS nemzetközi projektet, amit a Máltai Szereteszolgálat fog vezetni, és amihez partner lesz az EMMI is.
Vannak azonban pozitív példák is, mint a “Biztos kezdet gyermekházak” projekt, valamint a teleprehabilitációs programban, amelybe már százhúsz önkormányzatot sikerült bevonni.
Nagy a baj
Az európai cigányság csaknem hetven százaléka a program által érintett nyolc országban él. Vecsei Milkós a szeretetszolgálat alelnöke arra hívta fel a figyelmet, “nagyon nagy baj van”, mert a nyomor sok tízezer embert érint, és a jelenlegi helyzetet nem lehet egy-két év alatt megváltoztatni.
Vecsei lapunknak elmondta, minden településen másra van szükség. Az alelnök szerint, van ahol közösségi házra, van, ahol pedagógusra van szükség, vagyis a projekt csak akkor ér valamit, ha elér az emberekig, a cigánytelepekig – tette hozzá. Vecsei Miklós azt mondta, fontos, hogy a környező országokkal megosszák a tapasztalatot, és ha lehet, közös módszereket dolgozzanak ki, ami mindenhol működőképes lehet a felzárkóztatáshoz.
