Belföld

A szervátültetettek napja

Mutet(210x140)(1).jpg (műtét, egészségügy, orvosok,)
Mutet(210x140)(1).jpg (műtét, egészségügy, orvosok,)

Idén Magyarország rendezi az Európai Donációs Napot. Hazánkban több mint ezren várnak különböző szervátültetésekre.

Kapcsolódó cikkek

Szalamanov Zsuzsa 1992-ben, egy szeptemberi napon, otthonában lett rosszul. Négy hónapot töltött kórházban. Átesett három szívtrombózison és egy tüdőembólián, az akkor 44 éves asszonynak kivették a lépét, megvakult a bal szemére és leállt a veséje. Kiderült, hogy egy hirtelen jött, gyorsan romboló autoimmun betegség támadta meg, és végstádiumban lévő veseműködése miatt művese kezelésre szorul.

„Másfél évig jártam heti három alkalommal dialízisre, majd jött a csoda, 1994-ben karácsonyi ajándékként kaptam egy vesét, ami ma is tökéletesen működik. Donoromról csak annyit tudok, hogy egy 41 éves agyvérzésben elhunyt férfi, akinek azóta is nagyon hálás vagyok” – mesélte történetét Zsuzsa.

Az asszony másfél évvel a műtét után sportolni kezdett, 1997-ben részt vett a Transzplantáltak Világjátékán, azóta 6 világjátékon és 6 Európa Játékon indult, számtalan érmet szerzett, 3 világcsúcsot úszott. Azóta is napi 8-10 órát dolgozik, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért civilszervezet kuratóriumi elnökeként ismeretterjesztéssel, valamint a szervátültetett és átültetésre váró gyerekek, és családjuk rehabilitációjával foglalkozik.

„Sok mindent köszönhetek új életemnek. Másképpen látom a világot, másképpen élem az életemet. Fontos, hogy mindenki segítsen, hogy más is új életet kaphasson!” – tette hozzá.

Most szombaton a Városligetben – Zsuzsához hasonlóan – más is kifejezheti háláját és tiszteletét azoknak, akik szervet adományoztak, valamint szolidaritásáról biztosíthatja a még szervátültetésre váró betegeket. Idén először Magyarország rendezi az Európai Donációs Napot, amely a szerv- és szövettranszplantációról szól, és amelynek célja, hogy könnyebbé tegye hazánkban a szervátültetést.

A szervezők egészségügyi mérésekkel, tanácsadásokkal, sporteseményekkel, gyermekprogramokkal, színpadi beszélgetésekkel és koncertekkel várják a látogatókat. Az eseményen fellép – többek közt – Szulák Andrea, Király Viktor, Tóth Vera és Hevesi Tamás.

Az Európai Donációs Nap részletes programjáról itt olvashat!

Az első próbálkozások

Az Európa Tanács által kezdeményezett Szervdonációs és Transzplantációs Európa Napot (European Day for Organ Donation and Transplantation) első alkalommal 1996-ban, Genfben rendezték. 2005-ben ismét Genfben, az Európa Nap rendezvényén jelentették be: a WHO Világnappá nyilvánítja október második szombatját. Az Európai Donációs Nap főbb célkitűzése, hogy ráirányítsa a figyelmet a szerv- és szövettranszplantáció, illetve -donáció fontosságára, és ezáltal – hosszú távon – növelje a donorok számát.

Az első sikeres – még ma is élő – betegnél 1973. november 16-án végeztek veseátültetést a Semmelweis OTE I. sz. Sebészeti Klinikáján. Ugyancsak itt, 1994-ben kezdte meg működését a Transzplantációs és Sebészeti Klinika. 1973 óta négyezer veseátültetés történt az intézményben.

Az első szívátültetést 1992-ben, az első sikeres májátültetést 1995-ben, míg hasnyálmirigy-transzplantációt 2004 óta végeznek hazánkban. Veseátültetésre jelenleg négy centrumban – Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsett – van lehetőség, máj- és szívátültetésre azonban csak a fővárosban.

12 éves mélyponton a szervátültetés

Bár Magyarország az év elején csatlakozott az Eurotransplanthoz, – melynek lényege, hogy a tagországok legsúlyosabb állapotban lévő betegei a lehető legrövidebb időn belül külföldről is kaphatnak szervet, – teendő így is akad szép számmal.

Utoljára 1999-ben volt kevesebb donor Magyarországon, mint 2011-ben. Tavaly 18 százalékkal visszaesett azoknak az agyhalottaknak a száma, akiknek a szerveit át tudták ültetni. A helyzet az élődonációnak köszönhetően nem katasztrofális, kétszer annyi hozzátartozó ajánlotta fel a szervét, mint két évvel korábban.

Székely György, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke korábban elmondta: a magyarországi szervültetés két problémával küzd: az egyik, hogy kevés műtétet hajtanak végre, a másik, hogy az ellátórendszer hibája miatt sokan fel sem kerülnek a várólistára.

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) adatai szerint az év eleje óta összesen 96 megvalósult szervkivételi riadót jeleztek. Száznegyvenegy esetben vesére, 27-szer májra volt szükség. Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés négy, szívátültetés 23 esetben történt, míg a magyar donoroknak köszönhetően Bécsben húsz tüdőt ültettek be a szakemberek.

Új májra jelenleg 156-an, szívre 24-en, tüdőre 8-an, vesére 925-en várnak. Kombinált vese-hasnyálmirigy-beültetést a várólista alapján 25 emberen terveznek. Kombinált máj-vesetranszplantációra 7, kombinált szív és veseátültetésre négy betegnek lenne szüksége.

2013-ig kell várni

Már folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy Magyarország jövőre teljes jogú tagja lehessen az Eurotransplant nemzetközi szervelosztó szervezetnek – jelentette be Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pénteken Budapesten.

Az államtitkár a sajtótájékoztatón felidézte: tavaly év végén a szakmai és a betegszervezetek egyetértésével írták alá az együttműködésről szóló megállapodást a szervezettel, amelynek eredményeként az Eurotransplant átmeneti tagjává váltunk. Ennek köszönhetően jelenleg három speciális betegcsoportba tartozók – gyermekek, immunizáltak és sürgős átültetésre várók – juthatnak szervhez az Eurotransplanton keresztül.

Langer Róbert, az ET Transzplantációs Bizottságának tagja elmondta: az Eurotransplant szerepe már ebben az évben is kimutatható volt a magyarországi szervátültetések számában: mostanáig kétszer annyi szívátültetést hajtottak végre az országban, mint tavaly egész évben.

Magyarországon egyébként 1972 óta a „feltételezett beleegyezés” elvére alapul a donáció, azaz, ha valaki életében nem tiltakozik ellene, szervei eltávolíthatók halála után a család tájékoztatásával.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik