Az azeri gyilkos kiadatásáról vitatkoztak két hete az ATV „Civil a pályán” című műsorában. Havas Henrik a műsorban fogadást ajánlott: azt mondta, egyhavi fizetését teszi arra, hogy Navracsics Tibor igazságügy- és Martonyi János külügyminiszter két héten belül lemond, mivel ehhez a két minisztériumhoz fűződik Ramil Safarov kiadatása, amivel a két tárcavezető nem érthetett egyet, ők túl értelmiségiek, kilógnak az Orbán-kormányból, nem is illenek a képbe.
A műsorvezető szerint a kormányfőnek Szijjártókra, Kumin Ferencekre, Budai Gyulákra és Meggyes Tamásokra van szüksége, nem értelmiségiekre. Safarov volt ügyvédje, Magyar György azt mondta: szerinte Szijjártó Péter intézte a baltás kiadatását, ami egy gesztus volt, csakúgy, mint az azeri focicsapat meghívása Dunakeszire (később a meccset lemondták – a szerk.).
A vitapartnerek (Rangos Katalin, Horváth Zoltán és Magyar György ügyvéd, az azeri gyilkos egykori védője) jelezték, tartják a fogadást: szerintük nem mondanak le a miniszterek. Róna Péter közgazdász a vitát úgy zárta le, hogy az információhalmaz, amit a világ elé bocsát a kormány, nem éri el a demokratikus szerkezetben elvárt minimumot, ezért nem érdemes a témáról tovább beszélni. „Ettől kezdve ez a kormány nem része a demokratikus kormányok családjának”– tette hozzá.
Minden kormánytag felelős, Orbán a botránnyal is számolt
Ezt Martonyi János mondta. A külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt közölte: a döntés fájdalmas volt, de a kormány jóhiszeműen járt el, amikor átadta Azerbajdzsánnak a gyilkost. Orbán Viktor előzőleg a Liga Szakszervezetek vezetésével tárgyalt, ahol elismerte: ő mondta ki a végső szót az azeri kiadatási ügyben, noha a külügy pontosan jelezte előre, milyen következményei lesznek egyik vagy másik végkifejletnek. „Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte”.
Az örmények feljelentenek: hivatali visszaélés…
Avanesian Alex, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese a Debrecen televíziónak azt mondta, az azeri baltás gyilkos kiadatása ügyében közreműködők ellen valóban felvetődött a lehetőség, hogy büntető feljelentést tesznek a közreműködők ellen, de ez még nem dőlt el. A jogi lépésekről ugyanis nem az elnök, hanem az önkormányzat dönt. A képviselő-testület pedig a jövő héten ül össze. Előzőleg az elnök ugyanakkor a Blikknek azt mondta, az önkormányzat már döntött a feljelentésről. Egyelőre adatokat gyűjtenek, de hamarosan megteszik a megfelelő lépéseket – erősítette meg Serkisian Szeván elnök.
Vesztegetés, hivatali visszaélés szerepelhet a feljelentésben. A törvény szerint nyolc év börtön is kiszabható arra, aki hivatalos személyként fontosabb ügyben követi el a bűncselekményt. Az okirat tartalmazza majd azt is, hogy a magyar kormány megsértette a strasbourgi konvenciót, amikor nem vizsgálta meg azt a lényeges körülményt, hogy a baltás gyilkost Azerbajdzsánban nemzeti hőssé nyilvánították, már 2006-ban az év embere volt, utcákat neveztek el róla, szüleit kitüntették – sorolta Serkisian Szeván. Szerinte a döntéssel néhány kormánytag a magyar bíróság becsületét is sárba tiporta. A lap úgy tudja, a beadvány ismeretlen tettes ellen szól majd, de akár a kormányfő is bajba kerülhet.
Közben a világban sem csitultak az indulatok Safarov kiadatása miatt. Az örmények több fővárosban szerveznek tüntetéseket a magyar és az azeri nagykövetség elé. A Kill Dim című sorozat legfrissebb epizódja pedig a baltás gyilkos kiadatásáról szól. A magyar fél ebben a történetben csak a markát tartó haszonlesőként jelenik meg.
Összeül a magyar-azeri gazdasági bizottság
Októberben az előzetes terveknek megfelelően megrendezik a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottsági ülést – mondta a kormányfő külgazdasági államtitkára a Népszabadságnak. Szijjártó Péter szerint gazdasági területen semmi nem történt, ami miatt ne működhetnénk együtt Azerbajdzsánnal. Az előzetes terveknek megfelelően október 8-án, Budapesten megrendezik a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottsági ülést. Szijjártó szerint az azeri baltás átadásáról magyar szempontból túlzás botrányról beszélni, mindenki elismeri, hogy Magyarország a nemzetközi jognak megfelelően járt el.
