Martonyi János az Amerikai Zsidó Bizottságnak írt levelében hangsúlyozta, hogy a magyarok feltétel nélkül elkötelezettek a kisebbségek védelme mellett. A gyűlölet-bűncselekmények törvényi szabályozása a világon az egyik legszigorúbb, és a Velencei Bizottság nemrégiben állapította meg, hogy a kisebbségek jogairól rendelkező jogszabály a lehető legteljesebb védelmet nyújtja, amelyet a nemzetközi szerződések előirányoznak.
A Népszabadság hétfői számában közölte, hogy az Amerikai Zsidó Bizottság, a B’nai B’rith zsidó szervezet és az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának Felsőfokú Holokausztkutató Központja korábban levélben fordult a miniszterelnökhöz, kifogásolva a magyarországi Horthy-emlékműveket.
Ez utóbbiak kapcsán a külügyminiszter válaszlevelében megjegyezte: az egykori kormányzó megítéléséről ma sincs konszenzus. Az igazán alapos kutatások és a nyilvános viták Magyarország 20. századi történelméről csak a rendszerváltozás után indulhattak meg, ezért nem meglepő, hogy máig nincs egyetértés a történelmi személyiségekről.
Martonyi hangsúlyozta: minden olyan állítás, amely szerint a kabinet elnézi a szélsőjobboldali pártok akcióit vagy valamilyen módon rehabilitálni akarja a vitatott történelmi alakokat, hamis, sőt rosszindulatú. A kormány minden alkotmányos és törvényi eszközt igénybe vesz a szélsőségek elleni harchoz.
Ez hosszadalmas folyamat, de az első eredmények már láthatók: a Magyar Gárda eltűnt az utcákról – fogalmazott levelében a külügyminiszter.
