Belföld

Alapjogot sértett a kaposvári önkormányzat?

Szabó Máté szerint a kaposvári Toldi iskola megszűntetését megelőző eljárás során jogsértően járt el az önkormányzat. Sérült többek közt az érintettek jogbiztonsághoz való joga.

A napokban látott napvilágot az alapvető jogok biztosának azon jelentése, melyet a kaposvári Toldi iskola átszervezését (megszűntetését) megelőző eljárás vizsgálata nyomán készített. A jelentésben Szabó Máté jogsértések egész sorát állapítja meg, a „feketeseggű” pedig nem más, mint a fenntartó: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A város közgyűlése 2011. április végén döntött úgy, hogy megszünteti a Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnáziumot, és az oktatást két másik intézménybe integrálja. Az ügy azóta többször került a figyelem középpontjába: először tavaly iskolakezdéskor, minthogy a gyerekek nagy része nem tudta, milyen intézményben folytathatja tanulmányait; majd februárban, amikor az LMP Szabó Mátéhoz fordult, kérve az ügy kivizsgálását. Most pedig ismét Kaposváron Magyarország szeme: az ombudsman az ügyet kivizsgálta, az egykori fenntartó eljárását jogsértőnek találta.

Ahogyan kellett volna

A települési önkormányzatoknak kötelező feladata az általános iskolai oktatásról való gondoskodás. Minthogy törvény nem határozza meg e feladat ellátásának módját, az ilyen kérdésekben az önkormányzat önállóan dönt. Joga van úgy dönteni, hogy a cél érdekében iskolát alapít illetve tart fenn, továbbá intézményeit átszervezheti, megszüntetheti. Ilyen jellegű döntéseit azonban csak a jogszabályban meghatározott korlátokkal gyakorolhatja. A szabályok a döntés meghozatalához állítanak időbeli feltételeket, széleskörű egyeztetési kötelezettséget követelnek meg, és rögzítve vannak az eljárás egyéb garanciális elemei is.

A közoktatási törvény például rögzíti (rögzítette), hogy a fenntartó önkormányzatot illető jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. Nem tekinthető rendeltetésszerűnek a már említett önálló döntési jog gyakorlása például akkor, ha az a vonatkozó jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet.

Az valószínűleg sose derül ki, hogy a kaposvári önkormányzat több ponton jogsértő eljárása a véleménynyilvánítás elfojtására – vagy a tájékozódási jog korlátozására – irányult-e, az azonban Szabó Máté szerint bizonyos, hogy arra vezetett.

És ahogyan volt

Merthogy a fenntartó kaposvári önkormányzat nem biztosította a véleményezési jogot több, arra jogosult, érintett szervnek. Nem volt így az ügybe beleszólási lehetősége az egyik jogutód intézmény diákjainak, de a szülői és alkalmazotti közösségnek sem. Érdemi megnyilvánulásra ráadásul azoknak sem volt lehetősége, akik egyáltalán élhettek véleményezési jogukkal – a fenntartó ugyanis nem biztosította sem a rendelkezésre álló információt, sem a törvény által előírt 15 napos időkeretet. Az érintettekkel szemben kikérte az önkormányzat a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményét, pedig nekik – az ombudsmani állásfoglalás értelmében – ebbe az ügybe nem volt beleszólási joguk.

Visszásságokat talált az alapjogi biztos a kötelezően beszerzendő, közoktatási szakértői vélemény kapcsán is. Szabó Máté megállapítása szerint az elkészült szakvélemény nem pontosan arról szól, amiről kellene, ráadásul az kizárólag az önkormányzat által továbbított információk (és más önkormányzati dokumentumok) nyomán készült – miközben nem tartalmaz utalást arra, vajon a szakértő valóban ismerte-e az érintett intézményeket.

Különösen pikáns részlet a véleményezési ügyek sűrű erdejében, hogy ezt a bizonyos szakvéleményt a fenntartó – egy hivatalos levél állítása szerint – még azelőtt megküldte a megyei önkormányzatnak (hogy ők is véleményezhessék az előterjesztést) mielőtt a szakértőt egyáltalán felkérték. Éleslátásra vall tehát az ombudsmani megállapítás, miszerint a közoktatási szakértő szakvéleménye a megyei önkormányzattól való szakvélemény megkérésével egy időben nem állt rendelkezésre, tehát azt a kérelmező a levelében foglaltak ellenére sem küldhette meg a jogszabályban előírtaknak megfelelően a szakvélemény kiadására jogosult szervnek. Kérdésként merül fel tehát, hogy a döntést meghozó bizottsághoz a közoktatási szakértő szakvéleménye – amely feltétele a bizottsági döntés meghozatalának – mikor és milyen formában jutott el, ha egyáltalán.

Kaposvár szerint jogszerű

Megkeresésünkre a kaposvári önkormányzat nevében Stickel Péter oktatási igazgató úgy nyilatkozott: „A Toldi iskola átszervezése szakmailag megalapozott volt és az intézkedések jogszerűen történtek. Ebben megerősített bennünket a Somogy Megyei Kormányhivatal és az oktatási ombudsman ez ügyben lefolytatott vizsgálata is.”

Ami Stickelt megerősítette, az Szabó Mátét elbizonytalanította. Az ombudsman ugyanis ugyanezen jelentésén belül kitér a Somogy Megyei Kormányhivatal vizsgálatára és megállapítja: a törvényességi ellenőrzésre jogosult Somogy Megyei Kormányhivatal érdemi felülvizsgálatot az ügyben nem folytatott le és ezzel a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményének sérelmét idézte elő. Ezért Szabó Máté felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a kormányhivatal érdemi törvényességi felülvizsgálata elmulasztásával összefüggő körülményeket vizsgálja meg, és megállapításai alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik