A 2010-es kurzusváltás után hamar kiderült, hogy a nyugattal vívott pénzügyi-gazdasági szabadságharccal egyidőben keletre nyit az Orbán-kabinet. Bizonyára ennek tudható be, hogy jelenleg két kormánytag is felel Magyarország orosz és kínai gazdasági kapcsolataiért.
Matolcsy György gazdasági miniszter idén januártól kapott helyettes államtitkári stallummal járó pluszfeladatot, s lett „a magyar-orosz és magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos”. Feladata „Magyarországnak az Oroszországi Föderációval fennálló gazdasági kapcsolatai, továbbá a Kínai Népköztársasággal fennálló gazdasági kapcsolatai elősegítése és egyéb kétoldalú kapcsolatai összehangolása”.
Júniusban aztán az addig a kormányfő személyes szóvivőjeként fungáló Szijjártó Pétert is erre a terepre vezényelte az orbáni idea: a „miniszterelnökség nemzetközi kapcsolataiért felelős külügyi és külgazdasági államtitkárságát” bízták rá, júliustól pedig a „keleti nyitás politikájáért” is ő lett a felelős, miközben egyszerre nyolc kormányközi bizottság elnökévé is kineveződött.
Duplán?
Mivel augusztus végi hatállyal három kormánybiztost – Budai Gyula elszámoltatási, Ókovács Szilveszter operaházi és Baán László múzeumnegyedért felelős kormánybiztost – is felmentett Orbán Viktor, úgy hittük, Matolcsy is megválik másodállásától. Tévedtünk.
Az esetleges távozást, valamint a párhuzamosságból adódó problémákat firtató kérdésünkre az alábbi választ kaptuk a miniszterelnökségtől.
„Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tölti be a magyar-orosz és a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosi megbízatást. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről Matolcsy György és a külgazdaságért felelős helyettes államtitkárság feladata a két kormánybiztosság. Természetesen a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően rendszeresen zajlanak egyeztetések külgazdasági témákban Szijjártó Péter államtitkár, a Külügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal között.”
