A Bethlen István kormányában csaknem tíz éven át kultuszminiszteri posztot betöltő Klebelsberg Kuno működése a mai magyar politika számára is számos tanulsággal szolgálhat – hangsúlyozta L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, valamint a Nemzeti Kulturális Alap elnöke a KGRE BTK és a Kodolányi János Főiskola által rendezett konferencián elhangzott köszöntőbeszédében.
Klebelsberg egész munkásságának fontos eredménye volt a biztonság és a kiszámíthatóság, ez ma sajnos teljesen hiányzik – vont párhuzamot a kultúrpolitikus. Hozzátette: a klebelsbergi politika egyik alapvetésének számított az intézményi függetlenség állami garantálása, és ma is elmondható, hogy a politikának muszáj magát korlátoznia a kultúra területén.
L. Simon László egyetértett az erőforrás-minisztérium élére jelölt Balog Zoltán keddi észrevételével, miszerint az elmúlt húsz év önkormányzati rendszere változatlan formájában fenntarthatatlan, meggondolásra érdemesnek nevezte azonban a megyei önkormányzatok értékeinek megtartását. Példaként a megyei közgyűjteményi hálózatot hozta fel: értékelése szerint a megyei levéltárak Magyar Országos Levéltár alá rendelése követendő út lehetne a megyei múzeumi hálózat számára is, amelynek intézményeit egy közelmúltban közzétett kormányrendelet a települési önkormányzatok fenntartásába rendeli.
Az ezekben őrzött gyűjteményi anyag több mint 70 százaléka azonban nem a székhelyül szolgáló városokhoz kötődik, ezért a megyei szintű feladatellátást nem lehet elvárni a településektől, azt továbbra is megyei szinten lenne érdemes megoldani – hangsúlyozta L. Simon László.
Mint elhangzott, átalakulóban van a közgyűjteményi rendszer, számos nagy múzeum sok milliós hiánnyal küzd, a Magyar Nemzeti Galériánál nemrég végrehajtó járt. A jogszabályi környezetet ma mégsem olyan, hogy a közgyűjtemények segíteni tudjanak magukon, ezen egy új múzeumi törvényben változtatni kell – mutatott rá a kormánypárti politikus.
