Egy közepes városnyi ember hal meg évente rákban az országban – mondták el akadémikusok azon az egész napos programon, amelyet a huszadik Magyar Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából szerveztek. Európában Magyarország nagyon magasan van „a dobogón“, sok rákfajtánál vezetjük a halálozási statisztikát, évente összesen több mint harmincezer embert veszítünk el – sorolta az adatokat a Szeged24-nek az Országos Onkológiai Intézet főigazgató helyettese. Dr. Ottó Szabolcs elmondta: évente nagyjából hatvanezer rákmegbetegedést mutatnak ki, ebből a betegek körülbelül fele meghal, holott nem lenne muszáj.
Az időben felismert betegségek jó része ugyanis ma már megállítható és gyógyítható. A professzor szerint a „női emancipáció egyik kézzel fogható keserű tapasztalata”, hogy már nem csupán a férfiaknál, a nőknél is az első helyre ugrott a tüdőrák aránya, amellyel az európai statisztikát is vezetjük. Ezt követi, a vastag és végbél-, az emlő-, a szájüregi és a prosztata rák. Döbbenetes, hogy az elmúlt két évtizedben kétszázötven százalékot emelkedett itthon a szájüregi rák esetszáma, ilyen növekedés a világban sehol sincs – folytatta a szakember.
A professzor szerint az is aggasztó, hogy miközben a méhnyakrákszűrés már a nyolcvanas évek óta kiemelt feladat, a vizsgálatra ma is a nők kevesebb mint fele megy el. Ez az arány külföldön jóval magasabb. Ráadásul a méhnyakrák előfordulása már nem csupán a negyven év felettiek, hanem a szülőképes korban lévő huszonévesek körében is emelkedett. A professzor szerint az is elgondolkodtató, hogy a miközben a fejlett fővárosban a rákszűrésre hívottaknak csak a negyede jelenik meg a vizsgálaton, az egyik legjobban leszakadt régióban, Szabolcsban az emberek kétharmada részt vesz a szűréseken. Ez az akadémikus elmondása alapján a szabolcsi háziorvosok, a tisztiorvosi szolgálat és az önkormányzatok szoros együttműködésének köszönhető.
A rákellenes harcban Dr. Ottó Szabolcs szerint ez a szoros kapcsolat elengedhetetlen lenne mindenhol. A professzor úgy vélte: ha nincs meg az emberektől kezdve az egészségügyön, a helyi vezetőkön és az államon át a hírközlésig mindenkinek az „egyéni rákellenes programja”, akkor sikeres nemzeti rákprogram sincs. A főigazgató-helyettes szerint sürgősen változtatnunk az életmódunkon, a dohányzási, étkezési, ivási rossz szokásainkon, csökkentenünk kellene a környezeti szennyezést és erősítenünk kellene a tisztálkodásunkon is, hogy csökkenjen a halálozási arány. Javítani kellene a szűrések hiányosságain, a betegek nyomon követésén és a finanszírozáson is – mondta a szakember. Dr. Czigner Jenő ezt azzal egészítette ki, hogy a szemléletformálás mellett nagyobb figyelmet kellene szentelnünk a tájékoztatásra is.
Az akadémikus a Szeged24-nek elmondta: külföldön a tömegtájékoztatás jóval többet foglalkozik a témával mint itthon, és sokkal többen vállalják nyilvánosan „a személyes példát”, amelynek köszönhetően több ember megy el a szűrésekre. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az itthoni kampányokban nincs „esélyegyenlőség” a nemek közt: míg az emlő- és méhnyakrák kampányok gyakoribbak, a férfiakat sújtó prosztata rákkal kapcsolatos tájékoztatás szinte elenyésző, miközben utóbbi sem érint kevesebb embert.
Az orvostudomány nem számolhat be „ugrásszerű” javulásról, az előfordulási esetszámok hosszú évek óta szinte változatlanok, holott rengeteg erőfeszítés folyik a rákellenes küzdelemben – mondta Dr. Czigner Jenő. Az akadémikus példaként arra emlékeztetett: az európai rákellenes programban az ezredfordulón a résztvevő országok azt a célt tűzték ki, hogy tíz százalékkal csökkentik a halálozást, de ez a mai napig egyedül csak az osztrákoknak és a finneknek sikerült. A kulcs az lehet, ha a mostaninál reálisabban látjuk ezt a betegséget, és időben orvoshoz megyünk – összegzett a szakember. A szegedi rákellenes nap konferenciáját Nagy Károly festőművész tárlata, és a szegedi Dómban szervezett orgonahangverseny egészíti ki. Utóbbin a szegedi rákellenes eseményeket évekig rendszeresen támogató, a közelmúltban elhunyt Sebestyén János helyett idén már előadótársa, Lantos István orgonaművész és a szegedi színház operaénekesei, Vajda Júlia, Szonda Éva és Altorjay Tamás lépnek fel, akik szintén elkötelezettei a rákellenes küzdelemnek.
