A köznevelési törvény szerint 2014 szeptemberétől kötelező lesz 3 éves kortól minden gyereknek óvodába járni. Az oktatási államtitkárság adatai szerint így két év múlva közel 400 ezer 3-6 évesnek kell férőhelyet találni, ebből azonban ma mintegy 25 ezerrel kevesebb van. A kormány már meghirdetett egy 9, 4 milliárdos, és a közeljövőben meghirdet egy további 4,3 milliárdos óvodafejlesztési pályázatot, de ezekkel is legjobb esetben csak 380 ezerre lehet megemelni a férőhelyek számát – nyilatkozta a Hír24-nek Gloviczki Zoltán. A közoktatási helyettes államtitkár hozzátette: az oktatási tárca a problémát úgy kívánja megoldani, hogy a jelenleg az óvodák számára jogszabályban előírt 3 négyzetméter/fő helyszükségletet kettőre csökkenti, azaz másfélszer több gyerek elhelyezését teszi majd lehetővé az egyes óvodákban.
Olcsó, gyors és jó? Nézze meg a konténerovit és -bölcsit kívülről-belülről! Kattintson a képre!
Fotók: Neményi Márton
Bakonyi Anna közoktatási szakértő szerint nagyon sok helyen már most is zsúfoltak a csoportok, nem tartaná jónak, ha tovább nőne a csoportlétszám. Mint mondta, ma is kénytelenek túllépni egyes óvodák – és erre van is törvényi lehetőségük – a kívánt 25-ös csoportlétszámot, így esetenként előfordul 33 fős csoport is. Ha még tovább növelnék a már most is alig kezelhető létszámot ezekben az intézményekben, akkor az már erősen a gyerekek, a nevelés kárárára menne. Bakonyi Anna úgy véli, úgy lehetne átmenetileg megváltoztatni a négyzetméterszabályt, hogy arra mindenképp figyelni kellene, az ilyen nagy csoportok ne növekedhessenek tovább. Ahol tehát már most is 30 körüli a gyereklétszám, ott ne szűkítsék az egy főre előírt négyzetmétert, csak ott, ahol kevesebb kisgyermek jár egy csoportba. Az óvodai szakértő egyébként egyetért a köznevelési törvény azon elképzelésével, hogy korábban kerüljenek be a gyerekek az óvodai közösségekbe, de vannak kétségei, hogy fognak élni, milyen alapon hoznak majd döntést a törvényben megfogalmazott kivételekkel a jegyzők. (Egyedi elbírálás alapján ugyanis felmenthető az óvodalátogatás alól a gyerek. Az ugyanakkor azokat is sújthatja, akiknek a legnagyobb szükségük van a korai fejlesztésre.)
Olcsó, gyors, de konténer
A fővárosban és az agglomerációban, illetve a hátrányos helyzetű településeken már eddigi is óriási probléma volt, hogy nincs elég hely az óvodákban és bölcsődékben. Több helyen ezt egy Európában bevett, de nálunk szokatlan megoldással próbálták orvosolni az önkormányzatok: konténeróvodákat létesítettek. A főváros II. kerületében például 2008-ban nyitottak meg egy ilyet a Hűvösvölgyi úton, tavaly januárban pedig ugyanott egy konténerbölcsődét vehettek birtokukba a kicsik. Mint Pálos Annamária kerületi művelődési irodavezető-helyettes lapunknak elmondta, hirtelen megnőtt a kerületi gyerekek száma, az intézményi kapacitások nem bírták, ezért lépni kellett.
Egy ilyen beruházás jóval olcsóbb, és kivitelezése sokkal gyorsabb, mint a hagyományos épületeké. A háromcsoportos, 250 négyzetméteres konténeróvoda, teljes bútorzattal 45 millió forintba került, és 3 hónap alatt húzták fel. Nemrég egy ugyanekkora „normál” óvoda teljes felújítása több mint ötször ennyibe, 230 millióba fájt a kerületnek. A 700 négyzetméteres, sokkal korszerűbb konténerbölcsőde kialakítása 6 hónapig tartott, és– szintén teljes bútorzattal, valamint a helybenfőzést is lehetővé tévő konyhával – 200 millióval csapolta meg a kerületi büdzsét. Itt is van összehasonlítás: egy ugyanilyen „normál” bölcsi nemrég 300 millióért épült fel.
Ovi itt, ovi ott
Egy konténerépületek kivitelezésével, bérbeadásával foglalkozó cég vezetője úgy saccolja, hogy ma egy 3-4 foglalkoztatós óvoda felépítése konténerből nagyjából fele annyiba kerül (hozzávetőleg 100 ezer forintos a négyzetméterár), mint téglából. Az ár mellett a konténeróvoda nagy előnye, a gyors kivitelezés: ha egy település ma megrendeli, két hónap múlva át is adhatja a kész intézményt. Ha pedig egy már meglévő épület bővítéséről van szó (és leggyakrabban ez a helyzet), akkor ez az idő tovább rövidülhet.
Egy konténeróvodát ideiglenesen is lehet telepíteni, s ha, mondjuk, a demográfiai mutatók megváltoznak, és a kevesebb gyerek tíz év múlva már nem tenné szükségessé az ovit, minimális ráfordítással áttelepíthető az épület. Több cégtől bérelni is lehet ilyen épületet, ez 1-2 évre éri meg. Bakonyi Anna szerint biztos, hogy jobb megoldás volna egy-egy új csoport indítása, esetleg egy jól kialakított konténeróvodában, mint a zsúfolt csoportok bevezetése.
Gyerek a konténerbe
Az ár, a kivitelezés gyorsasága, valamint a mobilizálhatóság tehát mindenképp nagy előnye a konténerintézményeknek, ugyanakkor sokan először idegenkednek attól, hogy ilyenbe adják be a gyerekeiket. A hűvösvölgyi bölcsődevezető, Kása Imréné elárulta, ők maguk is elszörnyülködtek, amikor kilátogattak az építkezésre, mert akkor még csak rideg fémdobozokat, csöveket láttak. El sem tudták képzelni, hogy lesz ebből a kisgyerekek számára otthonos, családias, biztonságot nyújtó, esztétikus épület. Mire azonban „összeállt” a bölcsi, kifejezetten hangulatos lett, kívülről is, de belülről kiváltképp.
„A szülők is idegenkedve fogadták először az épületet, de amikor eljöttek megnézni, meglátták a hangulatosan feldíszített, igazi, gyerekközpontú foglalkoztató termeket, a konyhát, mindenki megnyugodott, hogy jó helyen lesz itt a gyereke” – emlékszik vissza Kása Imréné.
A képre kattintva galéria nyílik!
A tapasztalatok más téren is kifejezetten jók. A kiváló szigetelés miatt télen nemhogy nem fáztak, de a fűtési számlák sem voltak magasak, és a nyári kánikulában is elviselhető volt a hőség. Az épület tisztítása kifejezetten könnyű, a konténer ugyanis könnyen, gyorsan tisztítható.
Az épületbe egyébként rengeteg érdeklődő jár, vidéki önkormányzatok kíváncsiak a „konténeres tapasztalatokra”. Sokan – többek között Szigetszentmiklós, Diósd, Csobánka, Szentendre, Miskolc – át is vették a példát.
A NEFMI nem számol a konténeróvodákkal
A konténerépületek Európában egyáltalán nem szokatlanok, és nem csak ipari alkalmazásokra használják, látni ilyen orvosi rendelőket, panorámás irodákat, hoteleket vagy iskolákat is. A demográfiai hullámoktól erősen függő közoktatási intézményrendszer alakításához kifejezetten jó a rugalmasan alkalmazható konténeres rendszer.
Gloviczki Zoltán a Hír24-nek az óvodaépítési programmal kapcsolatban leszögezte, hogy „a Nemzeti Erőforrás Minisztérium konténeróvodák kialakítását nem tervezi, mert csak átmeneti megoldást biztosítanának, ráadásul nem költséghatékonyak és a körülmények is rosszabbak lennének az átmenetileg zsúfoltabbá váló óvodákénál”.
