Az oligarcha a magyar politikai közélet címerállata. Közpénzen hízlalt nyálkás teste csak ritkán emelkedik ki az állami megrendelések tengeréből. Sebezhető alhasi részének létezését pedig még az átláthatóság elkötelezett szakértői sem látták, csak államtitkári lemondásokból következtetnek létezésére. Olyan, mint a hidra: időnként feltűnik, hogy nagy elszámoltatások keretében legyőzzék, de végül mindig kiderül, hogy a levágott oligarcha fő helyén újabb fejek nőttek.
Zsebből ki, zsebbe be
A Transparency International 2006 óta foglalkozik a korrupciós kockázatok kutatásával Magyarországon. A 2008-tól 2011 végéig folytatott legújabb kutatásuk végkövetkeztetése, hogy a hazánkban összefonódó politikai és üzleti elit szoros kapcsolatai miatt az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják. Mondhatnánk, hogy az aranykorról, a privatizációs időszak húsosfazekairól, az olajügyekről, a Grippen- és a Strabag-ügyekről lemaradtak, de az ezekhez hasonló történetek valószínűleg nem tűntek el, csak jobban beleolvadnak a környezetükbe.
A TI tanulmányát bemutató Hack Péter és Alexa Noémi ugyanakkor közel sem egy korrupciós armageddon által letarolt, romokban heverő Magyarországot vázolt fel. A kutatás vezetőjeként tevékenykedő alkotmányjogász szerint az utóbbi időszakban születtek kifejezetten pozitív irányba mutató kormányzati döntések is a témában. Ilyenek voltak az Antikorrupciós Koordinációs Testület által kidolgozott korrupcióellenes stratégia, a 2010-es választások után a rendvédelmi szerveknél megerősített belső ellenőrzési mechanizmusok, vagy éppen az ügyészségen belül megerősített korrupcióellenes szervezetek is. Ráadásul a magyar társadalom is igen érzékeny a témára, így annak kikényszeríthetőségére javulnak az esélyek.
Kiszámíthatatlan környezet
Kifejtette ugyanakkor, hogy összességében nem történt érdemi áttörés a választások óta. Az eltelt időszak inkább csalódást okozott, mert a legnagyobb társadalmi elvárás, a korrupcióellenes fellépés megerősítése elmaradt.
Történtek rossz irányba mutató változások is: az ÁSZ elnökhelyettes megválasztásának szabályozásában történt változások, az egyéni képviselői javaslatokkal és utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványokkal átláthatatlanná és kiszámíthatatlanná vált jogalkotás, a lobbitörvény eltörlése és a jogszabályokhoz készülő hatástanulmányok hiánya.
Oligarchák a múltban. Honoré Daumier
Ajánlásokat is megfogalmaztak a kutatás vezetői: szerintük csökkenteni kellene a független intézmények (Állami Számvevőszék, Alkotmánybíróság) befolyásolását és ehhez kapcsolódóan ezen intézmények vezetőinek megválasztása sem problémamentes jelenleg (az ÁSZ elnökhelyettese nagyjából röviddel a kijelentés után hagyta el a termet). Célszerű lenne továbbá közérdekű bejelentők, az állampolgárok védelmének erősítése, az ÁSZ-javaslatok végrehajtásának kikényszerítése, etikai kódexek kidolgozása és egy következetes, hosszú távú korrupcióellenes program kidolgozása. Jelentős hiányosság az is, hogy a politikai pártok- és a kampányfinanszírozás kérdésére továbbra sem született érdemi megoldás.
Fogságban az ország
A Hír24 kérdésére Alexa Noémi elmondta, az elmúlt 20 évben történtek jelentős változások és sok szempontból javulás is tapasztalható, a korrupciós szerkezet azonban átalakult. 2010 előtt a korrupcióellenes küzdelemben rendelkezésre álltak független intézmények, valamint a jogszabályi és személyi háttér is, ekkor még legalább a lehetőség meg lett volna a hatékony elhárítására, bár az elmúlt évek ügyei is bizonyítják, hogy erre nem került sor. Ám ezek az intézmények 2010 után elveszítették még azt a fokú függetlenséget is, ami képessé tette volna őket a hatékony védelemre. Így a választások után másfajta helyzet állt elő, mint az előző kormány alatt.
„Magyarországon az állam egyes érdekcsoportok foglyává vált, ezek érdekei érvényesülnek a törvényhozás területén is a közérdek helyett. Ez ellen csak egy hatékony antikorrupciós törvénnyel és stratégiával lehetne fellépni. Jogi akadálya ennek már csak a kétharmad miatt sincs, de a politikai elitnek a saját előjogait kell megnyírbálnia, ezért nem könnyű feladat. Hosszú távon azonban a tisztességes piaci környezet szavatolja a befeketetői bizalmat és a vállalkozási kedvet is, ezért az önkorlátozás eredményre vezethet” – mondta Alexa Noémi.
Lapunk kérdésre, hogyan reagáljon az egyszeri állampolgár a mindennapi élet során tapasztalt korrupcióra, Hack Péter és Alexa Noémi az oktatás szerepét emelte ki, valamint a közérdekű bejelentők hatékony védelmének szabályozását, azért, hogy ha a hatóságokhoz fordulunk korrupciós ügyekben, akkor számíthassunk a megfelelő védelemre.
A megoldás tehát elsősorban annak a politikai elitnek a kezében van, amely jelenleg is az üzleti élet szereplőinek befolyása alatt hozza meg a döntéseket. Ugyanakkor hosszú távú politikai érdekek az elit számára is az átláthatóbb, tisztább gazdasági környezet megteremtése lenne a kifizetődőbb a kutatás vezetői szerint. A jó hír, hogy Magyarországon érzékeny téma a korrupció, a kirobbant ügyek általában kiütik a biztosítékot a társadalomban és botrány lesz belőlük. Vígasztaljon minket tehát, hogy vannak helyek, ahol mindez a világ legtermészetesebb dolgának számít.
