A kormány vasútvonal-bezárásokat készít elő, eltűnhet az országszerte közlekedő vonatok legalább tizede. Az intézkedés nem a budapesti elővárosi, illetve fővonalakat érintené, hanem a szárnyvonalakat, amelyek leépítése ellen a Fidesz ellenzékben foggal-körömmel harcolt – írja a Népszava.
A Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke a lapnak azt mondta: a MÁV áprilistól a szolgáltatási szint mintegy 10 százalékos kapacitás-csökkentését jelentő járatritkítást tervez. Erről azonban csak közvetett információik vannak, a hírzárlat miatt annyit tudni, ami kiszivárgott. Kiss László szerint a kistelepüléseket összekötő hálózatot érintő járatritkítással annyira beszűkülne a vasúti közlekedés, hogy ismét felvetődhet egyes vonalak bezárása. Erre utal, hogy az Új Széchenyi Terv a jelenlegi 7200 kilométeres vasúti pálya helyett 6000 kilométerrel számol, a nemrég benyújtott személyszállítási törvénytervezet pedig a vasúti fővonalakon is csak napi három járatpár üzemeltetését garantálná alapellátásként.
A vasúti ágazatban érintett érdekképviseletek mielőbb tárgyalnának a kormánnyal. A nemzeti fejlesztési minisztertől azt kérték, hívja össze az utoljára 2010-ben ülésezett Vasúti Egyeztető Bizottságot március 13-ra, jövő keddre. A VSZ elnöke szerint a járatritkítás mellett az is aggályos, hogy a személyszállítási törvény tervezete a munkabeszüntetés idején még elégséges szolgáltatás mértékét Európában szokatlanul magas szinten határozná meg.
Sínre tennék a közlekedést
Valamennyi településre napi három pár közösségi járatnak kell eljutnia – írja az új törvény tervezetéről a Magyar Hírlap, amely Fónagy János államtitkárt idézve ezt tartja az egyik legnagyobb újdonságnak. Jelenleg a települések 15 százalékában ennél kevesebb a járatok száma.
A javaslat sztrájk idején a még elégséges szolgáltatást helyi és elővárosi szinten a megrendelt szolgáltatás 66, országos és regionális forgalomban 50 százalékban határozza meg. A szolgáltatók részére a megrendelőnek ki kell egyenlítenie a bevétellel nem fedezett indokolt költségeket, a közszolgáltatási szerződés időtartama nem lehet kevesebb három évnél.
A jogszabály július 1-jén lépne hatályba. Tegnap a parlamenti szakbizottságok általános vitára bocsátották a javaslatot, amely egységes menetrendet, tarifát, kedvezményrendszert és fejlesztést, beruházási politikát irányoz elő a közlekedési szolgáltatók között, rögzítve a minőségi és mennyiségi elvárásokat – emlékeztet a Magyar Hírlap.
