Belföld

Mennyit ér az emberi élet?

Van, aki hamar meggyógyul, míg más évekig szenved. Hogy mi dönti el? A pénztárca. Ha vastag, előbb műtenek, ha vékony, sorszámot osztanak. Várólistakörkép.

Egyre hosszabbak a műtéti várólisták, ez pedig sokat ront a betegek állapotán. Van olyan kórház, ahol már csak tíz év múlva, azaz 2022-re tudnak időpontot adni. De van, ahol egy egyszerű sérv- vagy epeműtét is több év. A Kórházszövetség elnöke szerint elképzelhető, hogy egy-egy operációt fizetőssé tesznek, és így csökkentik a várólistákat. Ez egyébként van, ahol már most is működik: a Semmelweis Egészségügyi Kft. szakemberei egymillió forintért ragadnak szikét például egy csípőprotézis-műtétnél. A magánklinikákon azonban még ennél is többet elkérhetnek.

“Kérem a következőt!”

Szürkehályogműtétre akár több mint három évet kell várni, ha a szombathelyi Markusovszky kórházban végzik. A következő szabad időpont ugyanis 2015. július. Nem jobb a helyzet más intézményeknél sem: a legtöbb helyen másfél-két év türelmet kérnek a betegektől. Nőgyógyászati műtétre is sok helyen várni kell: Szegeden például két hónapot.

Szemlencsebeültetés esetén jelenleg két év, amire a beteg időpontot kap a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. A kisalföldi megyeszékhelyen az ortopédia és a szemészet az a két terület, ahol nem végeznek általában akut vagy sürgősségi beavatkozást. „A várólista alatt álló betegeket természetesen rendszeresen kontrolláljuk, és ha a kezelőorvos szakmailag úgy ítéli, hogy valóban jelentős az állapotrosszabbodás vagy további fenyegető progresszió áll fenn, akkor értelemszerűen előrébb vesszük a pácienst” – mondta portálunknak Dr. Oláh Attila, az intézmény orvos-igazgatója.

A leghosszabb várólista a kiskunhalasi Semmelweis Halasi Kórházban van. Itt a csípőprotézis-beültetésre tíz évet kell várni. A kórház várólistája szerint 2022. januárra adnak leghamarabb időpontot.


Fotó: MTI / Vajda János

Többet kell várni az egyszerűbb műtétekre is: Kaposváron például majdnem két évet egy epe- vagy sérvműtétre; és nem csak a műtéti várólistákkal van gond. Az egyik miskolci kórház (Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház) szakrendelésére váró betegek listája szerint az endokrinológiára, ahol a pajzsmirigybetegségeket is vizsgálják, nyolc hónap várakozás után lehet bekerülni.

Van azonban olyan kórház is, amelyben minden beteg gyorsan sorra kerül: a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban például epekőműtétre alig két hetet kell várni, míg mandula- vagy orrműtétre jelenleg az elsők között jelentkezhetünk.

Van az a pénz, ami meggyógyít

Az orvosok tehetetlenek, a többéves várakozás alatt csak fájdalomcsillapítót tudnak adni a betegeknek, de több évig azokat is veszélyes szedni. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint azért nőttek a várólisták, mert „a finanszírozás nem bírja el a lakossági igényeket”. Elképzelhetőnek tartja, hogy fizetőssé tesznek néhány műtétet, és az abból befolyt pénzből csökkentik a várólistákat. Ezzel egyúttal megakadályozzák az orvosok és ápolók elvándorlását is. A fizetős szolgáltatásokkal ugyanis a dolgozók pluszjövedelemhez juthatnak.

„A kapacitásokhoz képest több tevékenységet tudnának elvégezni a kórházak, de finanszírozási problémák miatt erre nincs lehetőségük. A várólisták csökkentésére több megoldás is született, ilyen például a területi várólisták kialakítása vagy a fizetős ellátás megnyitása. Az optimális természetesen az lenne, ha bővíteni tudnánk a többletfinanszírozási forrásokat. 500 milliárd forintra lenne szükség, de sajnos ehhez nincsenek megteremtve a gazdasági feltételek” – nyilatkozta az FN24-nek Rácz Jenő, aki szerint amellett, hogy a fizetős rendszer kiválóan működik, mindenki jól jár vele. „Ez egy piacon valóban megjelenő igény, ami nem azt jelenti, hogy a kevésbé tehetős betegek hátrányba kerülnek, hanem azok, akik úgy döntenek, hogy állják a költségeket, kilépnek a várólistáról. Amellett, hogy ezeknek a betegeknek nem kell hónapokat vagy éveket várniuk, a várólisták is rövidülnek.”

Fizetnek, mint a katonatiszt

A Semmelweis Egészségügyi Kft. egyike azoknak a független gazdasági társaságoknak, amely az OEP által nem finanszírozott vagy csak nagyon hosszú várakozási idő után elérhető szolgáltatásokat nyújt. A kezeléseket a Semmelweis Egyetem klinikáin kialakított rendelőkben, és az intézmény jelenlegi és korábbi szakembereinek közreműködésével biztosítják.


Fotó: MTI / Újvári Sándor

“A fizetős betegek szempontjából haszonnak tekinthetjük, hogy egy „jónevű” cég a legmagasabb szakmai színvonalon tudja az igényeiket kielégíteni. Ez jelentős előny a többi magánszolgáltatóval szemben. Az egyetem szempontjából a kapacitások kihasználatlansága szűnt meg, ami részben a morális értékrend helyreállítását, részben az OEP-kifizetéseken felüli egyéb bevételek biztosítását jelenti. A társadalombiztosítási fedezettel gyógyított, tehát a nemfizetős betegek számára előny, hogy a Kft.-től befolyó összegekből a számukra rendelkezésre álló infrastruktúrát tudjuk újítgatni, illetve az őket gyógyító jól képzett szakembergárdát – a „kapacitásfelesleget” – nem kellett leépítsük, bérükre a fedezetet ezen források felhasználásával tudtuk fenntartani” – sorolta a fizetős betegellátás előnyeit dr. Jákó Kinga, a Semmelweis Egyetem orvos-igazgatója.

A szabályok szerint a szolgáltatás minősége fizetős és nem fizetős betegeknél is egyforma kell, hogy legyen. A beavatkozásokat pedig csak munkaidőn kívül, este vagy hétvégén végzik.

Aki vállalja, hogy fizet a kezelésért, annak egy hasiultrahang-vizsgálat 8 ezer forintba kerül. Gyomortükrözésért 28 ezer, vastagbéltükrözésért 30 ezret kell fizetni. A lézeres visszérműtét 285 ezer, a csípőprotézis-műtét (cement nélkül) csaknem egymillió forintba kerül. Az orvos-igazgató szerint egyre nagyobb a kereslet a fizetős operációk iránt.

Az egészség nem luxus vagy mégis?

Akinek van elegendő pénze, az a térdprotézist, a szívkatéterezést, esetleg szürkehályogműtétjét valamelyik magánklinikán is elvégeztetheti. Szintén várakozási idő nélkül. Igaz, jóval borsosabb áron.

“Tervezetten végezzük a műtéteket, így amennyiben a páciens egészségi állapota lehetővé teszi, akkor 1-2 héten belül meg tud valósulni a beavatkozás, legyen szó akár egy kisebb urológiai vagy egy bonyolultabb csipőprotézis-műtétről. A járóbeteg-ellátás terén már több éve megszokott, hogy az emberek pl. egy nőgyógyászati vagy bőrgyógyászati problémával magánorvost keresnek fel, ma már viszont a fekvőbeteg-ellátás terén is egyre nagyobb kereslet mutatkozik a magán egészségügyi szolgáltatók iránt” – nyilatkozta lapunk megkeresésére dr. Illanitz Elemér, az első budapesti magánklinika, a Dr. Rose Magánkórház igazgatója. Hozzátette: szerinte a páciensek egyre inkább igénylik, hogy komplex orvosi ellátást és szolgáltatást vehessenek igénybe, amire az állami keretek között nem mindig van lehetőség.

“Nálunk egy szakvizsgálat 25 ezer forintba kerül. A műtéti beavatkozások árai típusonként változóak. A nőgyógyászati beavatkozások 85 ezer forinttól, sebészeti százezer forinttól, az ortopédiai műtétek 350 ezer forinttól érhetők el. Egy csipőprotézis-műtét ára megközelítőleg 1-1,5 millió forint között van, függően a páciens egészségi állapotától, valamint a beültetendő implantátum típusától” – mondta dr. Illanitz Elemér.

Nem véletlen a magas ár: a fekvőbetegrészlegen egy- és kétágyas, minden kényelemmel felszerelt – saját fürdőszoba, LCD televízió, WIFI elérés, stb. – betegszobákkal várják a pácienseket.

Kétszáz szakorvos akarta tavaly elhagyni Magyarországot
Tavaly csaknem kétszáz olyan szakorvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt, akinek a szakterülete Magyarországon már így is hiányszakmának számít – derült ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) által az MTI-nek küldött adatokból.
A szakmai szervezetek szerint Magyarországon egyre csökken az orvosok száma, becslések azt mutatják, már a 28 ezret sem éri el. Az EEKH statisztikái szerint közben évről évre nő a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt kérelmező orvosok száma. Míg 2009-ben 887, 2010-ben 1111, tavaly már 1200 orvos számára állították ki a külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt.

A tavalyi kérelmezők közül 651-en általános orvosdoktori oklevéllel rendelkeztek, a szakorvosi képesítése 549 embernek volt meg. Közülük 195-en – vagyis az összes szakorvos kérelmező több mint harmada – pedig olyan területeken szereztek szakképesítést, amelyeket Magyarországon már így is a hiányszakmák közé soroltak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik