Schiffer András, az LMP minap lemondott frakcióvezetője elárulta, hogy a patkóban helyet cserél Jávor Benedekkel, majd a Fideszt kritizálta amiatt, hogy képviselői az alkotmányügyi bizottságban „letartózkodták” az átmeneti törvény parlamenti vitáját. Mint ismeretes, az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés kimondta: az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítették, hogy mostanáig ugyan elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám immár “lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”. A törvény lehetőséget nyújt az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is.
Az LMP már akkor is egyetértett a javaslattal. Ahogy Schiffer András fogalmazott ma: az állambiztonsági múlt áttekinthetetlensége a rendszerváltás óta mérgezi a közéletet. Schiffer szóvá tette, hogy emiatt az érintettek sorra nyerik személyiségi jogi pereiket. Az LMP-s politikus szerint úgy tűnt, a Fidesz az átmeneti törvénnyel „végre rendet tesz”, de azzal, hogy képviselői a szakbizottságban megakadályozták, hogy a parlament érdemben tárgyalja a törvényjavaslatot, világossá vált: Orbán ugyan „néha meglengeti a láncot a szocialisták fölött”, de ezzel csupán „retorikai versenyt fut a Jobbikkal”.
Schiffer bejelentette, hogy ő maga a plenáris ülés elé viszi az ügyet, hogy kiderüljön, „Orbán is olyan gyáva-e”, mint az alkotmányügyi bizottság fideszes tagjai.
Csírák
Az egyelőre frakció nélküli Gyurcsány-párt, a Demokratikus Koalíció nevében Molnár Csaba minősítette taktikai húzásnak fideszes politikusoknak a közelmúltban elhangzott „önkritikus” nyilatkozatait. (Molnár ezek közé sorolta, hogy Orbán szerint az egykulcsos adó sújtja a szegényeket, s hogy Navracsics Tibor szerint a magyarok rosszabbul élnek, mint megérdemelnék.)
Molnár úgy ítéli meg, pusztán azért tesz látszatengedményeket a kormány, hogy „jófiúnak” tűnjön az IMF és az EU szemében a velük folytatott tárgyalások során.
A politikus bejelentette, pártja továbbra sem működik együtt a kormánnyal, kivéve, ha Orbán Viktor teljesíti alábbi feltételeiket: visszavonatja az új alkotmányt, visszavonatja a kétharmados törvényeket, valamint visszahívja a független állami intézmények éléről „pártpolitikusait”. (Ezen a miniszterelnök nyilván jót mosolyogna, ha fülébe jutna a követelés.)
Molnár a Demokratikus Koalíciót „továbbra sem a kormány, hanem a rendszer ellenzékének tekinti”, valamint óvja az ellenzék többi pártját attól, hogy higgyen Orbánnak.
A DK szerint az ország az összeomlás felé rohan, nyílik a jövedelemolló, nő a recesszió és a munkanélküliség, a kormány „a Malév után a BKV-t is csődbe vezeti”. Ezért Gyurcsány formációja „katalizálni szeretné az ellenzéki együttműködést, és akkor is odaül az Ellenzéki Kerekasztalhoz, ha más pártok ezt nem teszik”. Hiszen „az elsődleges cél Orbán Viktor leváltása, és ez csak összefogással képzelhető el”.
Molnár úgy véli, a Demokratikus Koalíció „az egyetlen parlamenti párt, amelynek programcsírái vannak”. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy megítélése szerint áprilisban frakciót alakíthat a Demokratikus Koalíció, miután eltelik fél év képviselőik MSZP-ből történt kilépése óta.
