Leállt a Malév

Az igazgatóság döntése alapján a kár minimalizálása érdekében elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Ennek értelmében február 3-án 06:00 órától, 66 évnyi csaknem folyamatos működés után, nem szálltak fel Malév repülőgépek – jelentette be a légitársaság.

A Malév szóvivője reggel hangsúlyozta: akinek mára van Malév gépre jegye, ki se menjen a repülőtérre. Jelenleg körülbelül ezren várakoznak a repülőtéren tanácstalanul, ám nyugodtan. Az utasok a Malév jegyeladó pultjánál állnak sorban információért. A hangulat nyugodt, mindazonáltal erős a rendőri készültség. A terminálon belül és az épület előtt is sok rendőrt látni. Hangosbemondón angolul és magyarul többször is bemondták, hogy a Malév törölte járatait, és a jegyeket a vásárlás helyszínén visszaváltják.

Hét órakor jelentették be a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren, hogy a Malév járatait törölték – értesült az MTI egy utastól pénteken. A repülőgépére váró utas elmondta: hét óráig azt a tájékoztatást kapták a várakozó emberek, hogy késnek a légitársaság járatai. Az MTI egy repülőtéren tartózkodó másik utastól megtudta: az utasok sorszámot kapnak, majd a pultnál  tájékoztatják őket arról, hogy át tudják-e irányítani egy másik járatra valamint igazolást kapnak arról, hogy érvényes jegyük van.

Mindenki hazajut

A Malév felvette a kapcsolatot más légitársaságokkal a pénteki mintegy 7700 utas elszállítása érdekében. A leállás nem vonatkozik a leánycégekre, azok tovább üzemelnek – mondta a péntek reggeli sajtótájékoztatón Limburger Lóránt, a Malév vezérigazgatója. A sajtótájékoztatón elhangzott: az utolsó gép Helsinkiből érkezik. A tel-avivi járat nem tudott felszállni, az Orbán Viktor által említett Írországban rekedt gépről azonban nem tudnak.

A Malév vezetői által tartott sajtótájékoztatón elmondták, nem volt kézzelfogható közelben egy új partner, befektető, a cégtől viszont mindenki előre kérte a pénzét. Hangsúlyozták: szerencse, hogy szinte minden gép itthon van. A tájékoztatás szerint 3726 utas van külföldön, 3470 itthon péntekre szóló jeggyel. A külföldön rekedt utasoknak kint kell vásárolnia jegyet, amellyel hazajutnak, a számlát pedig utólag kell benyújtaniuk a Malévnak.

Akik pénteken, vagy a következő három napban utaztak volna, forduljanak az ügyfélszolgálathoz – javasolta Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke. Azok, akik a következő hónapokra vásároltak  jegyet, pedig a Malévhez nyújthatják be igényeiket, ennek sorsa később dőlhet el.

Berényi   János pénteken sajtótájékoztatón hozzátette, a lízingcéggel tárgyalásokat kezdenek, és visszaadják a gépeket rövid határidőn belül.

Csoportos kirúgás

A Malév vezetői a tartozások összegéről nem nyilatkoztak, a januári béreket azonban még kifizetik. A Malév rendkívüli vagyonfelügyelője hamarosan bejelenti a csoportos létszámleépítést, csak az operatív működéshez szükséges létszámot tartják meg, a többieket elbocsátják, a létszám azonban ma még nem ismert – ismertette a rendkívüli vagyonfelügyelő.

Limburger Lóránt, a cég megbízott vezérigazgatója hozzátette, hogy az elbocsátás nem érinti a leánycégeket. Az anyavállalat  munkavállalói a januári béreket megkapják. Azok az utasok, akik külföldön rekedtek úgy juthatnak Budapestre, ha másik légitársaságnál vesznek jegyet a visszaútra hivatkozva a Malév leállásra. Általában a légitársaságok kedvezményes jegyeket szoktak ilyen helyzetekben ajánlani – mondta. A számlát pedig itthon kell benyújtaniuk – mondta Limburger Lóránt.

Karakas Csaba, a Malév Szakszervezeti Szervezetének elnöke az FN24-nek elmondta, hogy ma reggel váratlanul érte őket is a hír, és még semmit nem tudnak arról, hogy hány embert érinthet a csoportos létszámleépítés. A hírekben az állt, hogy a Malév leányvállalatait nem érinti a leépítés.A szakszervezeti vezető még nem tudja, hogy a cég által említett “operatív működés” pontosan mit is takar majd, és hány dolgozó maradhat. Délután fognak tárgyalni a humán igazgatóval – tette hozzá. Az eredményekről az FN24 is beszámol.

Arra a kérdésre, hogy miért lehetett még csütörtökön délután is Malév jegyet vásárolni azt válaszolta: felelősen jártak el, “addig amíg van remény a működésre el kell adni a jegyeket, a helyzet azonban éjszaka változott jelentősen.

Orbán is a Malév-hírrel kelt

Orbán Viktor a közrádió reggeli műsorában elmondta: a szaktárca vezetője hajnalban felhívta őt, és tájékoztatta arról, hogy “nincs tovább”, pénteken leáll a Malév. A társaság Tel-Avivban lévő járatát már nem is engedték felszállni, nyilvánvalóan azért, mert a helyi légi hatóságok tartottak attól, hogy a cég nem fizet az igénybe vett szolgáltatásokért.

Ilyen körülmények között nem lehet biztosítani a működést, ezért határoztak a leállás mellett. A miniszterelnök tudomása szerint egy másik Malév gép Írországban van, ezt leszámítva viszont a teljes flotta a ferihegyi betonon várakozik. A kormányfő kijelentette: szükség van egy budapesti központú magyar légitársaságra, és ha sikerül megszabadítani régi terheitől, tetemes adósságaitól a céget, újra repül majd a Malév.

Lehet még nemzeti légitársaság

“Ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság” – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozva, hogy kellene is nemzeti légitársaság, hiszen a XXI. század nemzetgazdaságához hozzátartozna egy jól működő, veszteséget nem termelő nemzeti légitársaság, amelyben “nyilván az államnak is lehet tulajdona, de magánbefektetőknek is kellene benne lennie”. Azonban az európai gazdasági válság miatt nem tolonganak a befektetők az európai repülési piacon – mutatott rá.

Ám ha van a láthatáron olyan befektető, aki a saját pénzét is kockáztatva megpróbál nyereségesen, de legalábbis nem veszteségesen működtetni egy nemzeti légitársaságot, akkor létrehoznak egy ilyen új céget – jelezte. A kormányfő a Malév-leállással kapcsolatban – amit fájdalmasnak nevezett – azt mondta: a “ménkű” akkor csapott be, amikor az EU úgy döntött, hogy a magyar kormány nem adhat további pénzügyi juttatást a Malévnek.

A 2000-es évek közepétől, amikor a Malév működése megkívánta, a kormány közvetlenül tőkét, hitelt juttatott a társaságnak, ezért a cég, bár veszteséges volt, de “eldöcögött”. Az Európai Unió azonban ezt megvizsgálta, és úgy döntött, hogy e támogatás versenyellenes, Magyarországot pedig eltiltotta ettől, sőt a Malévnek vissza is kell adnia a magyar államnak mintegy százmilliárd forintot, ám a légitársaság egy fillért sem tud visszafizetni – fejtette ki Orbán Viktor, majd úgy összegezte: “A kormányt eltiltották a Malév fenntartásától és továbbműködtetésétől.” Befektető pedig mindeközben nem érkezett – tette hozzá, megjegyezve, hogy az eddigi tárgyalások az európai gazdasági helyzet miatt “nem realizálódtak”.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Egy dolgot lehetett tenni: a kabinet állami vagyonfelügyelőt nevezett ki azért, hogy az előbb-utóbb bekövetkező leállás rendezett formában történjen – közölte, emlékeztetve egyúttal arra a kormányhatározatra, amely tartalmazza azt, hogy milyen segítséget kaphatnak azok az utasok, akik már megváltották a jegyüket, illetve már Magyarországon kívül tartózkodnak, és haza kell jutniuk.
“Próbáltuk valahogy ellökdösni, pályán tartani a Malévet, ameddig csak lehetett. Itt a vége, eddig tudtuk. Nem lehetett már tovább húzni ezt, mert fizikailag is elvesztettük volna a külföldön letartóztatott gépeinket. Tehát meg kellett állni” – zárta szavait a miniszterelnök.

Tarthatatlan volt a helyzet

„Sajnos bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk és aminek elkerüléséért mindent megtettünk. Bár az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további anyagi forrást biztosítani a működéshez. Mindezeket figyelembe véve az Igazgatóság úgy döntött, hogy elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Valamennyi utasunktól elnézést kérünk.” – jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató.

A Budapest Airport péntek reggel öt órakor kapott tájékoztatást a Malévtől, hogy nem indulnak a légitársaság járatai – közölte Hardy Mihály szóvivő. A Liszt Ferenc repteret üzemeltető Budapest Airport szóvivője elmondta, hogy a péntek erős nap a reptéren, a délután folyamán indul több járat.

Átfoglalni lehet

A légitársaság utasait az ügyfélszolgálati munkatársak tájékoztatják arról, hogyan utazhatnak el célállomásukra, illetve milyen lehetőségeik vannak a kártalanításra. A belföldről hívható 06 40 21 21 21-es szám azonban folyamatosan foglaltatjelez. A légitársaság honlapján már semmilyen funkció nem elérhető, csupán a reggel kiadott közlemény olvasható.

A január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév Zrt. leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló  menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra. Továbbá azoknak,  akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek nem későbbi időpontra 2012. február 29-nél.

A jogosultak célállomásra való eljutásában a Malév segítséget nyújt a meglévő menetjegyek más járatokra történő átfoglalásával, vagy más közlekedési módok igénybe vételének biztosításával – áll a sajtóközleményben.

Fotó: Neményi Márton

Egy fapados légitársaságkezdvezményes ajánlattal kecsegteti a Malév-utasokat: a Wizz Air bejelentette, hogy speciális, csökkentett árú jegyeket ajánl fel 14 járatára, azoknak az utasoknak, akik a Malév működésének felfüggesztése miatt nem tudnak Budapestről, illetve Budapestre utazni.

Segítenek a fogyasztóvédők

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) vállalja, hogy a Malév hozzá forduló utasai jogainak érvényesítése érdekében fellép – közölte a szervezet. A Malév a leállást követő három napon belül utazni vágyóknak kártalanítással és segítségnyújtással még rendezi a helyzetét a vonatkozó kormányrendelet értelmében, és hazahozza azon utasokat, akiknek február 29-i érvényes menetjegyük van Magyarországra. Aki azonban a leállást követő negyedik napon, vagy azt követően utazna a társasággal, illetve február 29-e után jönne haza, lehetséges, hogy csak külön jogi eljárás keretében tudja kifizetett jegyének árát visszakapni. Ehhez nyújt segítséget a közlemény szerint a KÖFE.

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete egyértelműen tartalmazza, hogy melyek azok a jogok, amelyek járat törlése esetén megilletik a fogyasztókat. Az esetleges átfoglalás helyett a jegyár visszatérítése is jár nekik, azonban erről a sürgősséggel kihirdetett kormányrendelet hallgat a fogyasztóvédelmi szervezet szerint.

Az egyesület vállalja, hogy a hozzá forduló fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében fellép, így először is írásban felhívja a Malév figyelmét kötelezettségei teljesítésére.

Nem meglepő

Az, hogy a Malév napokon, vagy akár órákon belül leállhat, már hétfőn kiderült. Csütörtökön pedig csődbiztost is kineveztek, aki a légitársaság kifizetéseit felügyelte. Azt, hogy komoly a baj, az is mutatta, hogy állami csődvédelem alá helyezték a társaságot. Az, hogy ki a felelős azért, hogy a nemzeti légitársaság csődbe jutott, a politikusok korábban egymást vádolták.

Szakértők szerint az már 1992-ben világos volt, hogy az állami cég nem kapott elegendő tőkét, amikor részvénytársasággá alakult. Különösen fontos lett volna, hogy még azelőtt rendeződjön a Malév helyzete, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, hiszen az unióban tilos szubvencionálni a légitársaságokat a versenyszabályok miatt, ám ez nem történt meg. 1999-től a Malév 99,5 százalékos többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. lett, a maradék 0,5 százalékot kisebb befektetők birtokolták. Azóta rendszeresek a tőkeinjekciók, az állam különféle támogatásokkal tartotta életben. Az uniós szabályok szerint azonban az állam, mint tulajdonos most nem fizethette ki a cég helyett a tartozásokat. A cég egyetlen esélye, ha záros időn belül külföldi befektetőt találnak. (A háttérről további részleteket itt és itt olvashat!)