Szeptembertől – az ingyenes felsőoktatási helyek drasztikus megvágásával párhuzamosan – átalakul a diákhitel-rendszer. Megmarad az eddigi Diákhitel 1, de ezt ezentúl csak az állami ösztöndíjas hallgatók vehetik majd igénybe. Továbbra is szabad felhasználású lesz, a kerete azonban évi 400 ezer forintról 500 ezerre emelkedik.
A Diákhitel 2 két részből áll majd, egy szabadon felhasználható és egy kötött, a képzési díjra felhasználható keretből. Ez a hitelkonstrukciót kötött felhasználású lesz, amelyet kizárólag az oktatás önköltségére lehet fordítani, és közvetlenül az intézmény kapja. Az összegnek – az eddigi hírektől eltérően – nincs felső határa, a képzés az önköltségétől függ.
Giró-Szász András kormányszóvivő kedden bejelentette, hogy a Diákhitel 2. kamata évi fix 2 százalék lesz, a mindenkori kamatkülönbséget a költségvetés állja. Ez azt jelenti, hogy egyik oldalról rövid távon több tízmillárdot von ki a felsőoktatásból a kormány, míg hosszú távon ennél többel terheli meg a büdzsét.
Mint írtuk, a tavalyi 53 400 után 2012 szeptemberétől kevesebb, mint 34 ezer olyan elsős kezdi meg egyetemi, főiskolai tanulmányait, akinek száz százalékban fizeti az állam a tanulmányi költségét. Lesz 15 550, akiknek a költségein nagyjából fele-fele arányban osztozik az állam és a hallgató. Ők tehát amolyan „féltandíjat” fognak fizetni. A többi jelentkező nem kap semmilyen állami ösztöndíjat, azaz maguk fizetik az – előző évekhez képest megemelt – tanulmányi költségeiket. A legnagyobb vesztes a gazdaságtudományi és jogászképzés: összesen 250 illetve 100 hallgató kezdheti meg ingyen a tanulmányait. Az orvos és a művészeti képzéseken kívül minden területen, még a kormány által preferált műszaki, informatika szakokon is erősen visszanyesik a tandíjmentességet.
Pontosan még mindig nem lehet tudni, hogy a tandíjas képzések mennyibe fognak kerülni, de már kiadott a kormány egyfajta iránymutatást. Ebben az egyes képzési területekre vonatkozó „tól-ig” önköltségi határt ír le az oktatási államtitkárság. A felsőoktatási intézmények ezeken a határokon belül – évi 2-300 ezertől akár több mint kétmillióig – állapíthatják meg a tandíjaikat.
A kedvezményes kamatozású hitel ellenére, lapunk úgy tudja, hogy kevés diák gondolkodik abban, hogy hitelből fizesse a tandíját. Az általunk megkérdezett gimnáziumokban intézményenként mindössze 1-2 diák mondta, hogy ha máshogy nem megy, a diákhitellel szeretné megkezdeni tanulmányait. Igaz, egyelőre nincsenek döntési helyzetben. A legtöbben ugyanúgy felvételiznek, mint ahogy azt a keretszám-szűkítés előtt tervezeték, s csak azután kell dönteniük a tandíjas képzés elkezdéséről, miután kiderül, hogy sikeres volt-e a felvételijük.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára elmondta: felkérték a nemzetgazdasági tárcát arra, vizsgálja meg, milyen adókedvezményeket lehetne adni a hallgatóknak, illetve a munkáltatóknak, amelyek részt vállalnak a költségekből. A kormány vizsgálja, hogy milyen szerepet vállaljon azok esetében, akik az állami szférában helyezkednek el – tette hozzá Giró-Szász András.
