A két szervezet egyelőre nem közösködik, külön-külön küzd a Hoffmann-terv ellen.
Egyre hangosabban hallatja magát az eredetileg májusban, a Corvinus Egyetem megvédésére alakult Hallgatói Hálózat nevű diákszervezet. Egyik aktivistája, Polgár Dóra október 1-jén, a szakszervezeti „akcióegység” által szervezett D-Day-jen mondott beszédet a kormány „arrogáns hatalomgyakorlási technikájával” szemben.
A felsőoktatási koncepció a szónok szerint „az első betűjétől az utolsóig, úgy ahogy van, ostobaság”. Többek között a – néven nem nevezett – tandíj bevezetésével a gazdagok kiváltságává teszi a felsőoktatást. A tervezett hitelezési rendszer sem megoldás szerinte, hiszen az a leendő diplomásokat életük végéig eladósítaná. A Hoffmann-terv oktatók elbocsátásával, egyetembezárásokkal, több tízmillárdos forráskivonással, a fiatalok röghöz kötésével jár – sorolta Polgár Dóra a kifogásait. Beszédét végül azzal zárta, hogy együttműködésre szólította fel a civileket, szakszervezeteket, és minden felelős állampolgárt a „hatalmába belebolondult kormány és a hatalmába belebolondult Orbán Viktor” ellen.
A HH egy új szereplő a hallgatói érdekérvényesítő szervezetek között. Eddig hagyományosan a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) illetve alszervezetei szervezték az egyetemisták különböző megmozdulásait. Nagy Dávid, HÖOK-elnök az fn.hu kérdésére megerősítette, hogy a készülő felsőoktatási törvény ellen továbbra is országszerte lesznek általuk vezetett fórumok, demonstrációik.
A HÖOK véleménye egyébként nagyban megegyezik a HH véleményével, szerintük is elfogadhatatlan, hogy a kormány kizárólag a fiskális politikai céljai alá rendelte a felsőoktatás átalakítását, elutasítják a bújtatott tandíj bevezetését és a hallgatók röghöz kötését. Korábban állásfoglalásban szögezték le, hogy amennyiben nem hallgatják meg követeléseiket, és az oktatási államtitkárság továbbra sem kezeli őket tárgyalópartnerként, „a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat képviselő egyetlen legitim és független szervezetként” minden demokratikus eszközzel élni fognak a követeléseik érvényre juttatására.
Az a kitétel, ami szerint a HÖOK az egyetlen legitim és független szervezet e témában, a HH feltűnésével már idejétmúlt. A kérdés az, hogy miért nem fog össze a két hallgatói szerveződés. Nagy Dávid úgy véli, hatékonyabb a fellépésük, ha csak a felsőoktatási törvényre koncentráló rendezvényeket tartanak az érintetteknek. A HH eddig mindig egyéb szervezetekhez (szakszervezetek, civil szervezetek) társult, és így a rendezvényeken csak a több – amúgy fontos – probléma egyikeként jelent meg a felsőoktatás ügye.
Nagy Dávid azt mondta, előbb-utóbb leülnek a HH képviselőivel, hogy egyeztessenek. Polgár Dóra szintén várja a HÖOK megkeresését, úgy fogalmazott a minap, hogy a Hallgatói Hálózat alternatívája, de semmiképpen sem riválisa a HÖOK-nak. Örömmel vennék, ha csatlakoznának a hónapok óta elkezdett kezdeményezéseikhez, s nem önállóan, a Hallgatói Hálózat nélkül kezdenének bele akcióikba – tette hozzá. Eddig azonban semmilyen megkeresés nem érkezett a részükről.
A Hallgatói Hálózat legközelebb október 23-án hallatja hangját, amikor szintén nem önállóan, hanem az Egymillióan a magyar sajtószabadságért-csoport október 23-i tüntetésén vesznek részt. A HÖOK október 12-én Miskolcon és Debrecenben folytatja a demonstráció-sorozatát.
Egyelőre tehát külön-külön lép fel a két szervezet. A céljuk azonban egy: a Hoffmann-terv helyett egy ésszerű, konszenzuson alapuló, szakmailag kidolgozott felsőoktatási törvény kikényszerítése a kormányzat részéről.
