Az MNB célja, hogy a kormánnyal közösen találjon kivitelezhetõ és hosszú távú stabilitást biztosító megoldást a hitelesek terheinek csökkentésére. “A Kormány képviseletében eljáró Matolcsy György gazdasági miniszterrel Simor András ismertette az MNB 10, a pénzügyi stabilitást hosszútávon (sic!) biztosítani képes, a hitelesek terheit fokozatosan és érdemben csökkentõ javaslatát.”
Az MNB elnöke felhívta a gazdasági miniszter figyelmét arra, hogy a jegybank olyan megoldások kidolgozását támogatja, amely segíti az arra rászorulókat, de a fizetõképes adósokat nem sodorja a nemfizetés irányába. Simor András azzal egyetértett, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni. A bankok tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszú távú stabilitását, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlõdésének egyik alappillére – mondta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium találkozóról kiadott közleménye szerint Matolcsy György a jegybankelnökkel és Kármán András pénzügyekért felelõs államtitkárral, az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság vezetõjével “áttekintette a világgazdasági helyzetet és a hazai folyamatokat meghatározó makrogazdasági tényezõket”. A találkozón kitértek a pénzügyi rendszer stabilitását érintõ kérdésekre, illetve a lakossági hiteladósok, és ezen belül a devizahitelesek helyzetére is.
“A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy további védelmi intézkedésekkel segítse a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, így a devizahitelesek helyzetét is” – tudatta a minisztérium.
A 10 pontot egyik közlemény sem részletezi, de szinte napra pontosan egy éve (2010.09.14) az MNB saját, hiteleseket védõ javaslatait már megküldte Matolcsy Györgynek. A jegybank akkor úgy vélte: a banki erõfölény fõleg a hiteltermékek árazásában jelenik meg, ezért az ügyfél és a bank viszonyában ezen a ponton szükséges beavatkozni.
Tavaly nem kértek az MNB-javaslatokból
Az MNB azt javasolta a kormánynak, hogy a bankok kétféle lakossági hitelterméket nyújthassanak a jövõben: referenciakamathoz kötött hitelt, amelynek felára a futamidõ alatt nem növelhetõ, vagy hosszabb (években mérhetõ) kamatperiódusra rögzített kamatozású termékeket. Azt is javasolták, hogy ezeket a szabályokat a fennálló hitelállományra is alkalmazzák a bankok. Ezen túlmenõen, az MNB tavalyi javaslata szerint olyan jogszabályt kell alkotni, amely kizárja a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfeleknek hátrányos szélesítését, illetve korlátozza a marzs lehetséges mértékét, és lehetõvé teszi a hitelek devizában történõ törlesztését is.
A Népszabadság 2010. október 13-án arról számolt be, hogy a kormány udvarias hangú levélben tudatta az MNB-vel, nem kér a jegybanki vezetõk hitelezés átláthatóságát javítani szándékozó javaslataiból. A lapban közölt cikk szerint a Matolcsy György vezette tárca a válaszlevélben kifejezte egyetértését a javaslatban megfogalmazott célokkal, a lakossági hitelek átláthatóbb árazásával és a termékek összehasonlíthatóságának javításával, egyben jelezte, hogy már a parlament elõtt van a Rogán Antal és Kósa Lajos által sürgõsséggel benyújtott javaslatcsomag a hitelfelvevõk helyzetének javítására, s nincs idõ a szándékában, céljaiban hasonló MNB-javaslatok beépítésére.
MNB a Fidesz 7 pontjáról
A hétpontos fideszes javaslatcsomagról az MNB úgy vélekedett, hogy nem megfelelõ ponton avatkozik be az ügyfél és a bank viszonyába, így a problémát valójában nem kezeli. Az idén elfogadott otthonmentõ csomaggal kapcsolatban is kifejezte aggályait az MNB, amely szerint néhány eleme stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét. A jegybank szerint, az aktuálishoz képest minél erõsebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassúbb lesz a lakosság adósságállományának leépülése, illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége. Az MNB azt javasolta, hogy az árfolyam-rögzítési lehetõség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdõkre terjedjen ki, ugyanis a türelmi idõszak elteltével az árfolyamrögzítést választó ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak idõközben a forint nem erõsödik meg. A negyedéves árverezési kvótát 5-10 százalékra emelte volna az MNB, mert a túl alacsony árverezési kvóták szerinte hasonló kockázatot rejtenek, mint a moratórium teljes fennmaradása, azaz a jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítõ hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét, így negatívan hat a gazdasági növekedésre is.
NGM+MNB=OMB?
A nemzetgazdasági miniszter a miniszterelnök felkérésére az idén augusztusban Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot (OMB) hozott létre, amelynek tagjai: Király Júlia, az MNB alelnöke, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) alelnöke és Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, aki egyben a bizottság vezetõje is. Az OMB feladata a hazai lakossági hitelezés szabályozásának áttekintése, különös tekintettel a banki hitelek árazásának átláthatóságára, a bankok közötti versenyhelyzetre és a fogyasztóvédelmi szabályozás megfelelõségére. A bizottság feladata lesz a devizaadósok védelmében felállított árfolyamvédelmi konstrukció mûködésének figyelemmel kísérése is. A bizottság rendszeresen tájékoztatja munkájáról a kormányt, és pénzügyi szabályozási javaslatokat fogalmaz meg.
A jegybank egyébként arra is emlékeztet, hogy Stabilitási jelentéseiben 2001 óta folyamatosan felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésének módjaira.
